Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - A hegyközségekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
4674 indítványozni, hogy akkor a bizottság keretei között kerüljön ötvözésre a kettő, mert mind a kettőnek van egyegy fontos eleme, mind a kettőt érdemes lenne rögzíteni. A javasla t azt mondja először is, hogy a hegyközségi tanács a borvidék területén működő hegyközségek számára fenntartott hozzájárulás mértékéről dönthet, és ennek a megállapítását a tanács alapszabályában kell meghatározni, ami merevvé teszi a dolgot. Ezzel szemben az a javaslata Font Sándornak és L. Simon Lászlónak, hogy ne az alapszabályban, hanem évente egy határozattal döntsön erről a helyi hegyközség, hogy ne legyen ilyen merev, sokkal rugalmasabb legyen. Szerintem nagyon jó felvetés, mindenféleképpen támogatan dó. Az 56. számon Szabó Zsolt szintén ehhez benyújtott egy módosító javaslatot, ami egy kis féket tesz be, aki azt mondja, hogy jó, jó, majd megmondja a borvidék, hogy mennyit einstandol a hegyközségektől, de azért könyörgöm, legalább valami korlátot tegyü nk be, és azt javasolja Szabó Zsolt, hogy legyen ez a szabályozás, de szúrjuk be, hogy a mértéke maximum 15 százalék legyen. Tehát szerintem, ha beszúrjuk ezt a 15 százalékot, amit Szabó Zsolt képviselőtársam javasol és azt, hogy nem az alapszabályban kőbe véssük, hanem évente határozza meg, akkor a hegyközségi tanácsok bevételét valamelyes szinten rendbe tettük. De akkor még mindig nem tettük helyre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a bevételeit. Az egészen elképesztő a javaslatban, hogy a Hegyközségek Nem zeti Tanácsának - ami már önmagában felvethető, hogy miért van szükség országos önkormányzatra, miért nem elég a helyi meg a megyei önkormányzat - a finanszírozása úgy történik, hogy majd a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megmondja a főtitkár javaslata alapjá n, hogy őneki mennyi pénzre van szüksége, úgyhogy a hegyközségeknek meg a hegyközségi tanácsoknak semmi más dolguk nincs, mint ezt a pénzt befizetni, átutalni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. Ez jelentősen eltér a mostani szabályozástól, és helytelen is. A jelenlegi szabályozás szerint a hegyközségek bevételének 6 százalékát fizetik be a hegyközségek… (Jelzésre:) 3 százalékát, bocsánat, 3 százalékát fizetik be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a hegyközségek, és 6 százalékát a területi, a borvidékiek. Én amondó vagyok, hogy ha nem tudunk jobbat kitalálni, tartsuk meg a jelenlegi szabályozást. Természetesen erre felvetődik egy olyan javaslat, hogy jó, jó, de a hegybírót a HNT fizeti. Ez csak látszólag van így, vagy még látszólag sincs így. Miből fizeti a HN T? A hegyközségek pénzéből. Tehát nem történik más, mint egy komoly bankbarát módon nem a hegyközségtől kapja meg a hegybíró a fizetését - a fenét! , csinálunk egy átutalást, mert készpénzben fogja kapni, átutaljuk a hegyközségtől a Hegyközségek Nemzeti T anácsához, annak a bankszámlájára, majd a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa bankszámlájáról utalják át azt az összeget a hegybírónak. Ne csináljuk ezeket a fölösleges köröket. Én értem, hogy ez technikai probléma, oldjuk meg, ezen az ürügyön ne teremtsünk olyan helyzetet, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa saját maga dönti el, hogy az ő működéséhez mennyi pénzre van szükség. Ilyen szervezet kevés van az országban, és szerintem helytelen is, ha bemondás alapján és erőből ő fogja megmondani, hogy mennyi járulék k ell. Ezért tisztelettel azt kérem, hogy ha nem tudunk ennél jobb javaslatot, akkor fogadják el a 61. számú javaslatot, ami a jelenlegi rendszert, a központi kasszába történő befizetés jelenlegi rendszerét tartalmazza. És még egy, nem általam készített, de fontos és jó javaslatra szeretném felhívni a figyelmüket, ami szintén abból a szemléletből táplálkozik, hogy talán minden problémát ott kell megoldani, ahol van, meg oda kell tenni a pénzt, ez a hegybíró összeférhetetlenségi kérdésköre. Tehát ha a hegyközs égben a hegybíró vagy ő maga is tag, vagy valamelyik közvetlen hozzátartozója tag, az ő ügyeit ne a hegybíró intézze el, ez idáig rendben is van. A javaslat azt mondja, hogy ilyen esetben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, tehát országos szinten fogják eldönt eni, hogy hogyan lehet feloldani az összeférhetetlenséget, hogy fogják ezt megoldani.
