Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARGA GÉZA (Jobbik):
4665 összesítést végezni. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos momentum, egyrészt az, hogy legyen egy olyan országosan kereshető földhasználati nyilvántartás, amely azut án országos léptékben lekérhető. Közben láttam, hogy el fog fogyni az időm, de akkor esetleg nyomnék még egy kétpercest. Az jó, elnök úr? Elnézést, mondjam tovább? Elnézést, elnök úr, egy kérdésem… ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tessék? A két percnél nincs eg y perc, képviselő asszony, csak a rendes… SZABÓ REBEKA (LMP) : Azt mondja, nyomjak még egy kétpercest? Jó ez akkor? ELNÖK (dr. Latorcai János) : Majd igen, de most, ha megengedi, mivel nem nyomott, Varga Géza képviselő úr következik rendes felszólalásra, és ha nyom két percet, akkor ön fog következni. (Szabó Rebeka: Rendben, köszönöm.) VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Magyar Zoltán képviselőtársam elmondta, hogy melyik módosító javaslatokat adtuk be, amelyeket nem fogadott el a bizottság. Én ál talánosságban, így valamennyire érvényesen tudnám elmondani, hogy egy olyan salátatörvény áll előttünk, amelyik, azt hiszem, 14 vagy 15 nagyon fontos törvényt érint önmagában is, és ezek között számos olyan van, amelyik valóban előremutató, amellyel egyet tudunk érteni, például itt a haszonélvezeti joggal kapcsolatos megkötéssel, amelyikben valóban érezhető a szándék, hogy a zsebszerződéseket akarja kiszűrni. De ugyanakkor a javaslatok többsége tesz egy lépést az adott, ahogyan mondtam, 1415 törvény tökéle tesítése irányába, de messze nem elégséges lépéseket. Így tehát ez a nagy kapkodás, hogy a bizottsági ülés előtt pár perccel kaptuk meg ezt a sok tíz oldalas, nem tudom, olyan 50 oldalas dokumentumot, ennek a nagy sietségnek nincs értelme. Konkrétan az 1. ajánlási pontra vonatkozóan, az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban a bizottsági ülésen sem az előterjesztőtől, sem más kormánypárti képviselőtársamtól nem tudtunk választ kapni az osztatlan közös tulajdon pillanatnyi állására, és a különböző érvényes törvényeknél… - például, hogy akkor be lehetett adni az igényeket ezeknek a kiméretésére, azoknak a részleteire nem kaptunk választ a kormányelőterjesztőtől. Így azután ezt a kapkodást és sietséget támasztja az is alá, hogy mégis olyan döntés született a bizottságban, hogy akkor be kell kérnünk egy kiegészítő állásfoglalást a kormány képviselőitől, nevezetesen a Vidékfejlesztési Minisztérium ott ülő képviselőitől. Tehát ez az osztatlan közös sokkal bonyolultabb, mintsem hogy így több részletben módosítsuk , és több részletben tökéletesítsük, hiszen az a felelősség van ilyenkor a kormány előtt, amikor így tökéletlenül, de kicsi, apró lépésekkel próbál valamit módosítani, még ha jó irányban is, hogy, ugye, mondjuk, a terepen működő gazdálkodókat ezekkel az ag rárkérdésekkel vagy éppen a földhivatali bejegyzésekkel foglalkozó hivatalnokokra is gondolhatunk, hogy ha folyamatosan változtatjuk a törvényeket, akkor a terepen nem lehet ehhez igazodniuk a gazdálkodóknak, nem tudják soha, hogy melyik éppen az érvényes. Így tehát többek között olyan kérdésekre nem kaptunk választ az osztatlan közössel kapcsolatban, mint ahogyan mondtam, az 1. ajánlási pont, hogy akkor most milyen sorrendben fog történni a kimérés, figyelembe veszie a tavasszal beadott több mint 300 ezer kimérési igénynél, figyelembe fogjáke venni a korábbi földkiadó bizottságok határozatát, amelyikben egy adott táblára, illetve minden táblára lebontva állapították meg azt, hogy melyik sarkán, honnan fog indulni, milyen irányba a kimérés egy adott táblán ál. Több olyan megkeresés érkezett hozzánk, miután publikus volt, hogy ez a törvénymódosítás áll elő, hogy akik már használnak egy adott osztatlan közös területből egy adott területet a többi tulajdonostárs beleegyezésével, de nem mérették ki, tehát magyar ul, egy osztatlan közösből
