Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - IVANICS FERENC (Fidesz):
4654 rendezzük, és itt tartsuk a vizeinket, ezt fenntartjuk magunknak, és továbbra is ezt fogjuk minden fórumon hangoztatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Rendes felszólalásra a Fideszképviselőcsoportból Ivanics Ferenc képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Kedves karzaton ül ők, akik kicsit beszagolhattok abba, hogy is dolgozik a parlament, a kezdeményezők képviselői – szóval, sok mindenki, aki figyelemmel kíséri a vitát, azt gondolom, hogy érdekes délelőttöt mondhat magáénak, és úgy érezheti egyrészről, hogy megbeszéltek mind ent, másrészről meg, hogy miért beszélnek ennyi mindent erről a kérdésről; de még egyszer teszem hozzá: a demokrácia sajátossága mindez, és a parlamenti munka sajátossága mindez. Ez hozzátartozik ehhez a műfajhoz. Amiért én szót kértem, az az, hogy egy vet ületéről beszéljek ennek a vízpótlási kérdésnek, ami nem is szűken a Szigetközt érinti, hanem inkább a mi pátriánkat befolyásolja, ez a Rábaköz, Hanság vidéke. De még mielőtt beszélnék, azt kell mondanom, hogy nem egészen értem a Jobbik érvelését, amikor a zt mondja, hogy duzzasztani akar, de nem fog építeni vízlépcsőt. Nem tudom, hogy mivel lehet még duzzasztani, ha nem akar ilyen műveket építeni, ez nyilván sajátságos. Azt sem értem pontosan, hogy nálunk miért csak a Dunakanyar ezeréves, mert azt mondták, hogy azért nem akarnak oda vízlépcsőt építeni, mert az ezeréves képet nem akarják rontani. Az ország többi része nem ezeréves? Úgy gondolom, hogy ilyen módon kissé zavaros ez a Jobbikálláspont, de ez már hozzátartozik ehhez. Örülök, ha esetleg elküldik a zt a javaslatot, amivel ezt a kérdést megoldanák, azt megköszönöm. Visszatérve a kérdésünkhöz, itt elhangzott korábban is, csak röviden említeném meg: maga ez a Dunaszauruszkérdés azért meglehetősen hosszú idő, és ennek az új demokráciánknak egy olyan jel ensége, amelynek a révén végig lehet kísérni, hogy hogyan és mi történt az elmúlt 25 évben Magyarországon. Hiszen már akkoriban megindultak azok a civil kezdeményezések, amelyek a vízlépcső megépítése ellen voltak, és ez mutatja, hogy milyen hihetetlen fon tos kérdésről és milyen bonyolult kérdésről van szó, hogy egy kis ország népe képes volt kiállni egy olyan vízlépcső ellen, amely vízlépcső komoly környezeti károkat okoz. Képesek voltunk, lehet, hogy nem százszázalékosan igaz, amit mondok, de azt gondolom , mindenképpen jelentős szerepe volt ennek a tüntetéssorozatnak, ennek az ellenállássorozatnak abban, hogy a rendszer is megváltozott, tehát képesek voltunk ennek a kérdésnek a kapcsán kibontva több irányba, megváltoztatni a rendszert. Aztán a világ is vá ltozott, így aztán olyan helyzetbe kerültünk, amire mi magunk sem számítottunk. Aki 1992 nyarán még látta a Szigetközt a teljes vízmennyiséggel, és ’93 nyarán odalátogatott, az megdöbbent a többméteres árkok láttán. Az elmúlt két évtizedben is sok vita zaj lott különböző civil fórumokon, politikai fórumokon. Jómagam, amikor a megyei közgyűlésben dolgoztam, még kihelyezett ülést is tartottunk ’99ben azért, hogy valamit próbáljunk kezdeni ezzel az egész kérdéskörrel. De nehéz! Itt a mai napon sem hangzott el, és az elmúlt húsz évben sem lehetett olyan javaslatot hallani, ami egy és igaz megoldás lenne, egy és vitathatatlan megoldás, olyan, amire mindenki azt mondaná: hú, ezt kell megépíteni. Nem, a kérdés nagyon bonyolult; nemcsak nálunk, nemcsak környezetileg , nemcsak politikailag, hanem gyakorlatilag az egész jövőnket nézve, és itt kanyarodok vissza arra, amit az elején mondtam, hogy gyakorlatilag ez ugyanolyan társadalmi, politikai kérdés, ami átszövi az elmúlt 25, sőt még talán több évünket is. Úgy hiszem, hogy az a munka, amit a kormány elvégzett, igenis jelentős. 13 milliárd forintot egy térségre elkölteni, az nem kicsi beruházás. És ha valaki felüti azt a honlapot, ahol ennek a programnak a leírása van, akkor az láthatja, nem kívánom felolvasni, mert az r ettentő hosszú lenne,
