Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 17 (218. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
463 Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Szólásra következik Veres János képviselő úr, MSZP. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport nevében a benyújtott indítványt nem támogatjuk, ennek oka pedig roppant egyszerű. Egy olya n kivételes szabályt fogalmaz meg az indítványtevő, amely kivételes szabállyal nagyon könnyen és általánosságban is olyan kivételezett helyzetbe hoz bizonyos vállalatvezetőket, amely kivételezett helyzet nem indokolt, és a szabály elfogadása esetén az köve tkezik be, hogy ha valaki a magánszférában olyan vállalat vezetésében követ el hibát és halmoz fel adótartozást, amely magáncégként működött, ezt követően ezt a vezetőt, ezt a személyt állami céghez minden további nélkül ki lehet nevezni ezen törvényjavasl at elfogadása után vezetőnek. Úgy gondoljuk, hogy nincs szükség ilyen különbségtételre. Ha valakire igaz az, márpedig azt gondoljuk mi is, hogy ne halmozzon fel az állami költségvetéssel szemben adósságot, tartozást, magáncég vezetőjeként vagy állami cég v ezetőjeként se halmozzon fel ilyen jellegű tartozást, akkor nem látjuk indokát és okát annak, hogy az elfogadott javaslat szerint ezt követően az illető magánszemélyek kvázi büntetlenséget kapnak, hogyha állami vállalati vezetői kinevezésükre kerülne sor, hiszen azt a szabályt oldja fel a benyújtott indítvány, hogy ezt követően az állami vállalati adószámkiadásnak ne legyen akadálya. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a benyújtott indítvány nem szerencsés, szakmailag nem kellően megalapozott. Ha van olyan helyz et, amely helyzetre akarnak szabályt csinálni, mármint az indítvány kidolgozói és előterjesztői, akkor ezt megalapozottabban, sokkal körültekintőbben kell megfogalmazni. Ez a mostani megfogalmazás kivételt jelent az általános szabályozásban vagy olyan kérd ésben, amely kérdésben közöttünk nem volt véleménykülönbség. Nevezetesen: ha valaki az adóhatósággal szemben, az állami költségvetéssel szemben követelést, tartozást halmoz fel, akkor az szigorúan kizárható legyen a cégvezetői tevékenységből; mindegy, hogy magáncégvezetői tevékenységből, mindegy, hogy államicégvezetői tevékenységből. Ezért úgy gondoljuk, hogy ha az indítvány mögött van valóságos, konkrét ok és indok, amelynél ezt alkalmazni akarják, akkor le kellett volna ezt írni az indítványban magában. Mivel ez nincs leírva az indítványban, ezért mi a magunk részéről az általános szabály ilyenfajta felpuhítását semmilyen módon nem látjuk indokoltnak, megalapozottnak és szükségesnek, ezért nem támogatjuk a benyújtott indítványt. Köszönöm a figyelmüket. ( Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András képviselő úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak az általános indokolása egészen gyönyörű. Azt mondja: a jelzett, az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt rendelkezések megalkotásának célja a csalárd szándékú cégalapítások megakadályozása volt. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében ez a szándék fel sem merülhet . Valóban, tényleg az elmúlt két évben semmi okunk nem volt azt gondolni, hogy az állami cégalapításoknál a csalárd szándék felmerülhet. Ez valóban nyilván csak egy szövegezési botlás az általános indokolásban. Ezzel a törvényjavaslattal természetesen nem csak az általános indokolás mérhetetlen cinizmusa a gond. A törvényjavaslat 1. §a valóban helyesen mondja (Zaj. - Babák Mihály közbeszólására:) - itt kiabálja Babák képviselő úr, valóban csak egy technikai javaslat. Az elv a 2. §ban van elhantolva. Úgy m ódosítja a köztulajdonban álló társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt ez a javaslat, hogy azt mondja, idézem: “A cégbíróság nem alkalmazza a cégtörvény eltiltás
