Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4620 Köszönöm a szót, elnök úr. Több felszólalásra szeretnék reagálni. Elsőként Szakács képviselőtársamra, aki azt mondta, hogy beszéljünk végre a népi kezdeményezésről. Másról se beszélünk. Tehát a népi kezdeményezés szlogenje az volt, hogy több vize t a Dunába - erről beszélünk. Lehete több vizet szerezni a Dunába, és ha igen, hogyan? Ehhez kapcsolódik, amit Illés államtitkár úr mondott, illetve Nagy István polgármester úr is, hogy nincs kényszerítő erő a szlovákok felé. De van! Képviselőtársai m, lehet kényszerítő erő a szlovákok felé, ha élünk vele. Ha Magyarország, a magyar kormány nem csinál semmit, akkor nincs kényszerítő erő. A szlovákok maguktól nem fognak visszaadni egy molekula vizet sem a magyar félnek. Akkor fogunk vizet visszakapni, h a ezért megharcolunk. Ezt meg kell tenni. Ez a kormány feladata, hogy ezt a harcot folytassa le. És, államtitkár úr, az a helyzet, hogy Hágában vagyunk. Tehát a szlovák fél elfogadta a hágai Nemzetközi Bíróságot a Dunaügy rendezésére. Ez az ügy nem zárult le, mert nincs végrehajtva a hágai ítélet. ’98 decemberében Orbán Viktor és szlovák kollégája levélben azt közölte a testülettel, hogy a két fél eredményes tárgyalásokat folytat a vízmegosztásról. Ez az utolsó információja Hágának, de ott vagyunk. Tehát n em kell már a szlovákok beleegyezése ehhez, egyszerűen a bíróságot tájékoztatni kell arról, hogy a szlovák fél nem hajtja végre az ítéletet - ennyi. Tehát ehhez nem a szlovák fél beleegyezése, ehhez a magyar kormány elszántsága kell, hogy ezt megtegye. Abb an egyetértünk, hogy az Európai Unió pedig egy olyan lehetőséget nyit meg, ami nem állt rendelkezésünkre a ’97es hágai ítéletkor. Ezzel élni kell. Szintén a polgármester úr mondta, hogy 50 százalék esetén sem jut víz a mellékági rendszerbe. Természetesen, ebben egyetértünk. Én ezt mondtam az előbb is, hogy még ha meg is kapjuk az 50 százalék vagy még nagyobb vízmennyiséget, akkor is szükség lesz valamilyen megoldásra. De hogy milyen megoldásra, az nagyon nagyban függ attól, hogy mennyi az a víz, amennyivel gazdálkodunk. Ha a jelenlegi 16 százalékos vízmennyiségre próbálunk műszaki megoldásokat találni, azok nem lesznek jók egy 50 vagy 70 százalékos vízmennyiségre. Tehát először azt kell tudni, hogy mire akarunk műszaki megoldást találni. Köszönöm szépen. EL NÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Mielőtt átcsapnánk itt a népmesei motívumokba, államtitkár úr, ha jó l értettem, azt mondta, hogy nem épül semmiféle fenékküszöb, nem kell semmiféle fenékküszöbnek megépülnie, sőt nem épülhet sem semmiféle gát, sem fenékküszöb. Ha nincs víz, akkor nem tudunk teremteni, és mégis lesz víz a Szigetközben. Ezt magyarázza el nek em, legyen szíves, mert az én képzeletemet egy kissé meghaladja ennek az elképzelése, hogy mégis mitől lesz víz, ha nem tartjuk ott, nem építünk gátakat, és nem jön föntről sem több. Hiszen azt már itt több előttem felszólaló is elismerte, hogy hiába, még ha sikerülne is Szlovákiával megegyezni, mondjuk, a jelenlegi vízmennyiség kétszeresének az átadásáról, mert annál többről nem hiszem, hogy szó lehetne, akkor sem volna elég a szigetközi problémák orvoslására. Tehát akkor végül is most mi a kormány elképze lése, vagy mi az, amire most sok milliárd forintot elköltünk ott megoldás címszó alatt, és hogyan lesz abból víz a Szigetközben? És a másik pedig, az államtitkár úr a kormány álláspontját ismerteti, legalábbis ő ezt mondja. Én nagyon kíváncsi lennék azonba n más tárcák álláspontjára is ezzel kapcsolatban. Én háttérbeszélgetésekből és nyilatkozatokból, sajtóhírekből igencsak úgy érzem, hogy nincs egyöntetű kormányálláspont ez ügyben. Annak idején bekerült az Új Széchenyitervbe is a duzzasztás mint lehetőség, majd amikor ezt szóvá tette a Duna Charta és különböző civil szervezetek, akkor gyorsan kivették belőle. A
