Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
4613 kitartóan, mind ig higgadtsággal, és mindig kellő türelemmel sokféle szempontot és sokféle érdeket az ott élő emberek érdekében célba tudunk juttatni. Azt gondolom, hogy mind a hatóságok, mind az állami szervezetek, mind a különböző civil szervezetek és mind a parlamenti képviselők, mind a polgármesterek bármilyen régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, olyan megoldásra fogunk tudni majd jutni, ami a Szigetközben élő emberek számára biztonságosabbá teszi a jövőt. Biztos vagyok abban, és nagyon remélem, hogy ez a mostani par lamenti lehetőség, ez a mostani parlamenti vitanap, disputa lehetőséget ad arra, hogy a megoldásra váró kérdések választ nyerjenek, és felgyorsuljon a folyamat. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, és köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormányzó pártok so raiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Jávor Benedek képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó. JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Ve ndégeink! Először is engedjék meg, hogy örömömet fejezzem ki, hogy tíz év gyakorlatilag teljes némaság után a Magyar Országgyűlés, a magyar politika legmagasabb fórumán ismét napirenden van a Duna ügye, amely egy percig sem tűnt el a helyben lakók szeme el ől, akik napról napra meg kellett hogy éljék, hogy a mindenkori magyar kormányzatok gyakorlatilag magukra hagyták őket azzal a katasztrofális helyzettel, ami a Szigetközben előállt. A kiszáradóban lévő Szigetköz vízpótlási erőfeszítéseinek az elsődleges cé lja nyilvánvalóan a Duna 1992es eltereléséből adódó károk mérséklése kell hogy legyen, valójában azonban az a probléma - ahogy Ángyán képviselő úr erre már utalt - az elmúlt 100150 beavatkozásai nyomán alakult ki, és ma ebben a komplex megközelítésben ke ll kezelni a kérdést. Vagyis nem az Antallkormány, nem a vízlépcsőszerződés felbontása, nem az elmúlt 8 év önmagában a felelős azért a helyzetért, ami létrejött a Szigetközben, de természetesen az elmúlt húsz év valamennyi kormánya is - ideértve az első é s második Orbánkabinetet is - hordoz felelősséget azért, hogy a mai napig a Szigetköz és a Duna ügye nem tudott megoldódni, nincsen előrelépés ebben az ügyben. Büszkélkedni, majd hátrafelé mutogatni éppen ezért senkinek nincsen oka, ez egy olyan kudarctör ténet, ami a Szigetközben a szemünk elé tárul, amelynek a súlya az egész rendszerváltó elitet terheli. A Duna felső szakaszának a belépcsőzése óta - amelyre Kepli képviselőtársam utalt - egyre kevesebb kavicsot, homokot és egyéb hordalékot, töltőanyagot ho z a víz az alsó szakaszra, magyar területen ezért a meder folyamatosan mélyül, ám néhány ponton, ahol a kemény aljzat a medermélyülésnek gátat szab - ennek fizikai akadálya van, például a visegrádi szorosban csak a hajózó út válik egyre sekélyebbé és járha tatlanná , a főmeder egyre alacsonyabbra kerül, ami kiszáradással fenyegeti a folyó menti teljes mellékágrendszert. Tehát ez megint nem csak a Szigetköz problémája, a lentebbi mellékágrendszer is hasonló problémákkal küzd. A bonyolult Dunaüggyel kapcsola tos politikai hibák sora az erőműrendszer felépítéséről szóló eredeti, és a fenti medermélyüléses jelenségre gyakorlatilag nem reflektáló, azt a problémát meg nem oldó ’77es magyarcsehszlovák államközi szerződés megkötésével kezdődött, és töretlenül foly tatódott a folyó ’92es eltereléséig, sőt azután is. Amikor például ’93. január 1jén - talán emlékeznek képviselőtársaim - Csehszlovákia kettévált Csehországra és Szlovákiára, a Dunaügy rendezetlen maradt, de a magyar kormány átaludta, az akkori magyar k ormány a közbelépési lehetőséget. Szlovákia egyoldalúan a szerződés jogutódjának nyilvánította magát, Magyarország pedig ezt de facto elfogadta, amikor április 7én aláírta a bősi kérdést a szlovák partnerrel együtt a
