Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NAGY ANDOR, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
4600 Szeretném azt a véleményemet megfogalmazni, hogy én attól tartok, hogy azt a feladatot, amit a népi kezdeményezés kitűzött, nevezetesen, hogy tárgyaljuk meg a vízgazdálkodási megoldásait akár az ÖregDunamedernek, akár a MosoniDunaszakasznak, mivel nem mérnökök v agyunk és nem is ez a feladatunk, szerintem ennek a követelésnek nem biztos, hogy eleget tudunk tenni, ellenben a problémát azonosítani tudjuk, és ki tudjuk mondani azt is, hogy valószínűleg mi a teendő. Szeretném kettéválasztani, bár egyetlen kérdést tett ek fel a népi kezdeményezésben, de a megítélésem szerint jól kettéválasztható maga az ügy, hiszen van egyrészt az ÖregDunamederre vonatkozó kérés, meg van egy, a MosoniDunaszakasznak nem is a felső, hanem az alsó szakaszát érintő probléma, ami elsősorb an Győr városát, illetve annak a környékét érinti. Ismertetném először a szigetközi Dunamederrel kapcsolatos problémát, ahogyan ezt én látom. Ez a probléma közvetlen összefüggésben van a bősnagymarosi szindrómával, azon belül is a Duna szlovák oldali egy oldalú elterelésével, ami 1992ben történt, 20 évvel ezelőtt. A helyi emberek 20 éve várnak arra, hogy a Duna egyoldalú elterelése miatt keletkezett problémákra valamilyen megoldást találjunk. A szlovák fél akkor, válaszul arra, hogy a magyar fél egyoldalú an felbontotta a létesítményrendszer megvalósítására kötött államközi szerződést, Dunacsúnynál felépített és ’92 októberében üzembe is helyezett egy duzzasztóművet. Ez vette át a Dunakilitiben már elkészült duzzasztómű feladatát, amit a magyar fél már nem akart üzembe helyezni, hiszen a szerződést felmondta, így lehetővé vált a szlovák fél számára, hogy a már elkészült bősi vízierőművet üzembe helyezze. Másfelől viszont a Duna egyoldalú elterelése miatt nem készültek el azok a munkák, amelyek a kikapcsolt D unamederben, vagyis az ÖregDunán szükségesek lettek volna. A meder gyakorlatilag kiszáradt, és súlyos ökológiai károk keletkeztek. Ezek a károk nemcsak a mederben jelentkeznek, hanem a meder igen alacsony vízállása leszívja a térség talajvizét, ezáltal a Szigetköz értékes állatvilágát, élő- és növényvilágát is károsítja. A mai helyzet egyfelől egy fenéklépcső megépítésével - ez ’95ben volt , másfelől bizonyos vízhozamok ütemezett átadására vonatkozó megállapodással alakult ki, továbbá a FelsőSzigetközb en elkészült egy olyan vízpótló rendszer, amely biztosította a megfelelő talajvízszintet, igaz, ez évszakonként ingadozott. Maga a meder és az AlsóSzigetköz azonban a mai napig is vészhelyzetben van, nehéz helyzetben van. Véleményem szerint ez az egyik ku lcsproblémája az egész kérdésfelvetésnek. Magáról a vízgazdálkodási megoldásról azonban, ahogyan ezt korábban is jeleztem, mivel az valójában rengetegféle technikai megoldást érint, és ráadásul a magyar fél ezt egyoldalúan nem is döntheti el, mert Szlováki ával államközi megállapodást kell kötnünk ebben, ezért azt gondolom, hogy konkrét vízgazdálkodási megállapodásokról itt a parlamentben nem tudunk beszélni. (10.10) A kérdésföltevés másik vonatkozása pedig a győri MosoniDunaszakasz helyzete; hogy is áll e z? Győr a vizek városa, magam is onnan származom, odajártam gimnáziumba, jól emlékszem arra, hogy milyen jelentős vízi és sportkultúrája van a városnak. Mindannyian tudjuk, hogy a MosoniDuna átszeli a várost, és ott torkollik bele Győrnél a Rába is a Moso niDunába. A város képét alapvetően meghatározó elem maga a folyó, fontos sportolási, vízparti, közösségi szerepe van. Ezzel szemben a Dunameder süllyedésével párhuzamosan csökkenő vízszint miatt a MosoniDuna annyira összeszűkült, hogy szinte át lehet ra jta gázolni, és ha ez a tendencia nem állítódik meg, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik a városban a vízi élet, a folyó egy szűk és semmire sem használható csermely is lehet. Ezért meg kell teremteni a magasabb vízszint tartásának, esetleges szabályozh atóságának is a lehetőségét. Ezt mint célt fogalmazzák meg egyébként maguk az aláírásgyűjtők is. Én körülbelül így látom az ügy érdemét. Számos érvet nem mondtam el, mert szeretném, ha képviselőtársaimnak is maradna erre lehetőségük. Összefoglalásképpen az t mondanám, hogy az Országgyűlésnek egyhangúlag támogatnia kell a népi kezdeményezést, ahogyan tette a fenntartható
