Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4557 beláthatatlan hátrányba sodorta jó néhány szektorban azokat, akik egyébként a helyi gazdaságban kívánnak boldogulni. Egy konkrét szerződéstípusnál is hasonló megfontolásból javaslunk mó dosítást. 318. sorszám alatt a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéstípusnál azt javasoljuk, hogy mondjuk ki azt, hogy nem tartozik az eladó üzleti kockázatának körébe, ha tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok - tehát például időjárási okok - miatt a termény egészben vagy részben megsemmisült, teljesítésre alkalmatlanná vált vagy betakarítására nincsen mód. Megint csak arról van szó, hogy a nagy felvásárlókkal szemben a kisméretű gazdaságokban gazdálkodó emberek hátrányt szenvednek akkor, ami kor mondjuk, a jég elveri a termést, és mégis egy előzetes megállapodás alapján őket kötelezik a szerződés teljesítésére. Egyebekben pedig utalnék arra, hogy ugyancsak a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja elsősorban az, hogy a polgári törvénykönyv t ervezete lehetővé tenné, hogy a súlyosan gondatlan, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősséget ki lehessen zárni. Mi azt szeretnénk - és erre teszünk javaslatot a 347. sorszám alatt , hogy azt is mondjuk ki, hogy a súlyosan gondatla n, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősség kizárása semmis. Ha egy olyan gazdasági életben, ahol így is túlburjánzanak a tisztességtelen vállalkozások, így is túl sok a kriminális elem az üzleti életben - és jellemzően erőfölényben lévő vállalkozások alkalmazzák ezeket a módszereket , nem zárjuk be azt a kaput, ami menlevelet ad a polgári jogban azoknak, akik galád módon, súlyos gondatlansággal vagy éppen bűncselekményt megvalósítva okoznak kárt, akkor nem várhatjuk azt, hogy a magy ar gazdaság kifehéredik. Végezetül szeretnék utalni azokra a módosító javaslatainkra, amelyek arra irányítják rá a figyelmet, hogy a XXI. században milyen felelősségi dimenziók nyílnak meg a polgári jogban. A polgári jognak alkalmasnak kell lennie arra, ho gy kezelje a jövő nemzedékekért való felelősséget, kezelje azt a helyzetet, hogy ma már különböző vállalkozások képesek olyan károkat okozni, amelyek hatásai adott esetben nem könnyen beláthatók a károkozás pillanatában, de könnyen lehet, hogy a károkat un okáink is látni és fizetni fogják. Ezért egyrészt 320. sorszám alatt javasoljuk azt, hogy a fuvarozási szerződéseknél - például veszélyes áruk fuvarozásánál - a zálogjog ne pusztán a szállító jármű értékét fedezze, hiszen gondoljuk végig, ha egy vegyi anya got szállító vasúti tartálykocsival történik baleset, az a legkisebb kár, ami a tartálykocsiban történik. Ki fogja megfizetni azt a kárt, ami egy ilyen balesetből keletkezik, mondjuk, a termőföldben, keletkezik az utakon, keletkezik a környező településeke n élő emberek egészségében? De mennénk tovább: javasoljuk azt - részben 294. sorszámon a szerződésszegéssel okozott kár esetében, illetve 344. sorszámon a szerződésen kívüli kárfelelősségnél , hogy ne lehessen például a veszélyes üzemi felelősségnél, ille tve termékfelelősségnél kizárni a felelősséget az előre nem látható károkért. Szintén az általános vitában érveltem amellett, hogy ma - amikor például különböző élelmiszerterrorista világcégek, amelyek GMOval szennyezik a takarmányokat, szennyezik az éle lmiszereket, olyan élelmiszerláncok alakulnak ki globálisan, ahol egész egyszerűen nem vagyunk abban a helyzetben itt Magyarországon, az alaptörvény minden igyekezete ellenére, hogy pontosan ellenőrizni tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkba - ilyen helyzetbe n nem lehet cégeket felmenteni az előre nem látható károk felelőssége alól, és nem lehet felmenteni azokat a cégeket sem az előre nem látható károkért viselt felelősség alól, amelyek mondjuk, vörösiszaptározókat üzemeltetnek. Nem lehet felmenteni azokat a cégeket az előre nem látható, a jövő nemzedékek életminőségében okozott károkért való felelősség alól, akik olyan technológiákat használnak, amelyek adott esetben több generációra képesek az életfeltételeket megsemmisíteni egyegy térségben. Ezek a javasl ataink azt célozzák, hogy olyan viszonyok legyenek Magyarországon, hogy aki nemcsak másnak, hanem a jövő generációknak okoz kárt, és a természeti erőforrásainkban okoz kárt, és akik elszennyezik azt az életvilágot, amiben generációk nevelkedtek ebben az or szágban, a
