Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - Szabó Timea (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Meddig szabdaljuk még az alaptörvényt?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ TIMEA (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
4472 megint?) a megyei jogú városokban, hogy kikérjem az ott lakó emberek véleményét, hogy mit szeretnének ezzel a kérdéssel tenni. És ha az, amit ők tenni szeretnének, eltér attól, mint amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk ide beterjeszteni, amelyek jogszerűen l ehetővé teszik, hogy a többség akarata ebben a kérdésben érvényesüljön. Ez az első kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ami a második kérdéskört illeti, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmány egy emberi alkotás. Megfelelő szabályok mellett létrejött emb eri alkotás, tisztelet jár neki, de miután emberi alkotás, meg is lehet változtatni. A változtatásra szabályok vonatkoznak, azokat a szabályokat tiszteletben kell tartani, és így kell létrehozni olyan alkotmányos szabályokat, amelyek életszerű jogi szabály ozást tesznek majd lehetővé például ebben a kérdésben. Erről a szándékunkról nem áll módunkban lemondani. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak. SZ ABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az a helyzet, hogy úgy tűnik, hogy a lilafehér színösszeállítástól függetlenül mi kevés dologban értünk egyet, bár az ön esetében inkább a kékpirosat tartanám helyénvalónak. (Zaj, kö zbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Miniszterelnök úr, az a helyzet, hogy ha ön megváltoztatja az alaptörvényt (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Egyedül nem tudja, csak a parlament.) , ak kor nem tartja tiszteletben az Ab döntését, még akkor is, ha ön most azt mondja. Nem egészen értem, hogy egy alkotmányos demokráciában az Ab tiszteletben tartása helyett ön miért folyamatosan nemzeti konzultációkkal zsibbasztja az országot, amik ráadásul s ok milliárd forintba kerülnek. (Zaj, moraj a kormánypárti padsorokban.) (15.40) Miniszterelnök Úr! Minden tiszteletem, de nagyon szépen megkérném önöket, hogy a szegények helyett a szegénység ellen küzdjenek; a hajléktalan emberek helyett a hajléktalanság felszámolásáért küzdjenek. Nem olyan szerencsés mindenki, mint ön vagy én, ebben az országban 3 millió szegény ember él. Segítsen rajtuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , kérem szépen! Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.) E LNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Először is, itt is azt keresem először, hogy miben értünk egyet. Egyetértünk abban, hogy a hajléktalanság egy olyan tá rsadalmi jelenség, amelynek a felszámolása, visszaszorítása erkölcsi kérdés, és ezért egy kormánynak nemcsak a többség szempontjából, hanem a szükséget elszenvedők szempontjából is szemlélni kell a helyzetet. Itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy megköszö njem az összes civil szervezetnek és karitatív szervezetnek, amelyek az elmúlt években a kormánnyal együttműködve mindent megtettek annak érdekében, hogy a hajléktalanok helyzete elviselhetővé váljon Magyarországon. Várom az indítványokat. Minden olyan jav aslatot, amely a hajléktalanok helyzetén kíván javítani, szívesen fontolunk meg. Ugyanakkor nem mondunk le arról a jogunkról sem, a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy elviselhetetlenné tegyük a többi, nem hajléktalan ember életét. Az ő jogai kat is védeni kell, és a kormánytöbbség ezt meg is fogja tenni. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)