Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4407 szakképzési rendszere is tartalmazta. Előrelépés csakcsak, de áttörés biztosan nem történt. A vállalkozások nagy része nem akarta vagy nem tudta vállalni a képzéssel já ró többletköltségeket és költségeket. A kisvállalkozások esetében ez nem is reális. Németországban ezt úgy hidalják át, hogy a kamarák és maguk a kis- és közepes vállalkozások hoznak létre közös, üzemek feletti tanműhelyeket, amelyek a képzés egy részét át veszik. Ennek ma itthon nyomát sem látni. A kormányfői szándék és kamarai odaadás itt édeskevés. Ahhoz, hogy a rendszer valóban működjön, hosszú átmeneti folyamat, világos koncepció és szakmai egyeztetés kell. (18.30) Erre most nem látszik esély. De van eg y ennél nagyobb probléma is, a szakiskola mára az általános iskolában eredménytelen diákok utolsó menedéke lett. Az idejáró diákok ma sem a szükséges alapkészségekkel, sem az iskolába járás iránti lelkesedéssel nem igazán rendelkeznek, s a jövőben már isko lában sem kell majd maradniuk, még ha akarnak sem, mert eltanácsolják őket a törvényre hivatkozva. Márpedig a duális átállás fideszes koncepciója arról szól, hogy tovább csökkentik a szakiskolák eddig is elégtelen általános képzési lehetőségeit. Ha pedig í gy lesz, a minimális esély sem lesz meg arra, hogy a szükséges felzárkóztatás megtörténjen. Ebben az esetben aztán tele lesz az új duális rendszer gyakorlatilag analfabéta tanoncokkal, és a rendszer még inkább zsákutcás lesz. Az igazság az, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalkozások, a kamara legbölcsebb látnokai sem tervezhetnek tovább az orruknál, egyszerűen a túlélésre gazdálkodnak. A vergődő hazai kkvk nem azzal foglalkoznak manapság, hogy szakmákra oktassák a fiatalokat, erre sem pé nzük, sem emberük, sem érdekeltségük nincsen. Véleményünk szerint a kamarák kulcspozícióba helyezése a szakképzési reformban egy ügyes, kereskedőmúlttal rendelkező vállalkozó sikeres kormányzati lobbiját tükrözik inkább, mint átgondolt és megfontolt szakké pzési reformgondolkodást. Rövid távú politikai és gazdasági hasznokban érdekelt politikai elitet szolgál, amelynek tagjai jellemző módon soha vagy már nagyon régen nem jártak szakiskolában. A sokat hivatkozott német és holland modell helyett sajátos félázs iai modell épül, sokkal inkább a kormány által példaképként és lehetséges pénzügyi megmentőként körülrajongott Kína képzési modelljét építi ki a kormányzat. Ez a lényege az erősen államosító, centralizáló és forráskivonó fideszes szakképzéspolitikának. Az európai tradíciókkal szakító, Ázsia felé igyekvő politika ez, amelynek jellemzői: alacsony átlagműveltség, kis hozzáadott érték és tömegmunkások. Ez a munkaalapú társadalom miniszterelnöki fantazmagóriája, a tudásalapú társadalom európai iránya helyett. K öszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok. Akkor megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vit ában elhangzottakra. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy türelemmel és figyelemmel hallgattam képviselőtársaim felszólalásá t ebben a fontos témában. Sejtettem, hogy az általános vita, a szakképzési törvény általános vitája fog megismétlődni ma a parlamentben, és a sejtésem beigazolódott. Én próbálok hű maradni ahhoz, ami a mai törvényhez kapcsolódik, de nem állhatom meg, hogy néhány gondolattal ne reagáljak arra, amit itt a képviselőtársaim említettek. Sós Tamás képviselő úr káosz, botrány, mindenféle szavakat hangoztatott itt. Bocsásson meg, képviselőtársam, de én úgy érzem, hogy nem a szakképzési törvényben, hanem az ön fejéb en van
