Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
4379 Egyszer csak azt láttuk, hogy megjele nt az alaptörvény tervezete, és ez az egyesület tulajdonképpen bekerült az alaptörvénybe, és a törvény vitája során itt a parlamentben és a kulturális bizottságban sem volt olyan ellenzéki képviselő, aki azt kérdőjelezte volna meg, hogy kelle Magyarország on művészeti köztestület, vagy kelle a Tudományos Akadémia mintájára létrehozni ilyen testületet. Azt kérdőjeleztük meg, hogy miért pont egy olyan testület lesz ennek az alapja, egy olyan egyesület, amelynek a politikai szimpátiái közismertek, és miért ne m az a másik testület, amely egyébként éppen a mintaként elképzelt Tudományos Akadémia keretein belül kezdett el működni. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiára gondolok, amelynek egyébként az akkori vezetői szintén, azt gondolom, hogy mindannyiunk á ltal nagyra tartott emberek. Le is mondtak, mert úgy érezték, hogy rendkívül méltánytalan ezzel a testülettel szemben, hogy egy másik civil egyesület kapja meg ezt a köztestületi funkciót. Amikor ennek a törvénynek a vitája volt, az LMP képviselőcsoportja egy, ha úgy tetszik, szimbolikus módosító indítványt nyújtott be a tisztelt Háznak, ez pedig arról szólt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia alakuló ülésére ne csak a korábbi egyesület tagjait hívják meg, hanem legyenek ott az alapítók között a Széchenyi Iro dalmi és Művészeti Akadémia tagjai is. Azt akartuk, hogy azok a kezdeményezések, amelyek elindultak Magyarországon, részben az akadémia berkeiben, részben a civil társadalomban, ezek valóban egy közös, minden politikai nézetkülönbségtől függetlenül, minden kit integrálni képes művészeti köztestületet eredményezhessenek. Ez a módosító indítvány nem lett elfogadva, és sajnos azóta azt látjuk, hogy ez a köztestület bizony, valóban elsősorban abban különbözik a korábbi testületektől, hogy egy sokkal világosabb p olitikai elköteleződésről ad tanúbizonyságot, és még egy dologban: az egyiknek a költségvetése a jövő évi költségvetéstervezetben, ha jól emlékszem, 2,5 milliárd forint, a másiké pedig 12 millió. Tehát nagyjából ez a prioritás, amit a magyar kormány által benyújtott költségvetéstervezet megfogalmaz a két testület között, miközben nem gondolom, hogy a két testület tagjainak a művészeti kvalitásaival, az általuk letett életművel kapcsolatosan olyan nagy különbség lehetne. És még azt is tudom, hogy voltak ol yan kiváló művészemberek, akik mind a két testületben részt vettek. Tehát megvolt az esélye annak, hogy ne rontsuk el ezt az egészet, ne valamifajta kulturális szekértáborépítés eszköze legyen az alaptörvénybe is beemelt testület. Ehhez képest most azt lá tjuk, hogy egy ilyen, önöktől sajnos már megismert módon, egyfajta lopakodó törvényalkotással egyre több jogosultságot adnak ennek a testületnek. Most végül is apróságokról beszélünk, és bár államtitkár úr fontosnak érezte megjegyezni azt, hogy a Nemzeti K ulturális Alap költségvetése végül is nem kerül át a Magyar Művészeti Akadémiához, de megjegyzem egyébként, hogy Balog Zoltán miniszter úrnak voltak olyan nyilatkozatai, amelyeket így lehetett érteni. És bizony, itt van az a november 21ei kormányüléssel k apcsolatos kormányrendelet, amely azt mondja, hogy 2013. október 31ig a minisztérium a köztestület elnökének bevonásával megvizsgálja a kulturális mecenatúra rendszerét, a Nemzeti Kulturális Alapét, a Nemzeti Filmalapét, a Bethlen Gábor Alapét, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásainak a tekintetében. Hát, ez egy óriási összeg! Ha itt a kulturális mecenatúra megvizsgálása azt jelenti, hogy az akadémia itt is komoly fela datokat kaphat, akkor tulajdonképpen az történik, hogy a teljes magyar kulturális élet be fog tagozódni a Művészeti Akadémia alá. Ez azért nagyon szerencsétlen lenne, mert jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap az az intézmény, ami többékevésbé őrzi azt a jel legét, hogy többékevésbé autonóm módon, a szakmai szervezetek és a résztvevők bevonásával osztja el a forrásokat, és bár nyilván egy kicsit politika közelibb lett az alap azáltal, hogy államtitkár úr egyben ennek az alapnak a vezetője, de összességében mé gis azt gondolom, hogy az eredeti szellemiségét a Nemzeti Kulturális Alap még meg tudta őrizni. Hiller képviselőtársam valóban beszélt már a Műcsarnok átadásáról, ami azt gondolom, hogy tényleg érthetetlen és példátlan, és ilyentől az embernek ellódul a fa ntáziája, hogy mi mindent
