Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - OBRECZÁN FERENC (Fidesz):
4354 nincs ingatlantulajdonuk. Ennek lehetőségét teremti m eg a törvény. A 6. § a zsebszerződések elleni fellépés érdekében született módosító javaslatokat tartalmazza, amelyek szintén az ingatlannyilvántartási törvényben fogalmazódnak meg. A legfontosabb, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy a vidékfejlesztési miniszter, aki szakmailag irányítja az ingatlannyilvántartást, adatlekérdezést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlannyilvántartás szerint csak nagyon minősített esetben van lehetőség. Természetesen a nyomozó hatóság és az egyéb szervek most is kérhetnek ilyen típusú lekérdezést. A törvényjavaslat alapján lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek is a lekérdezésre. Természetesen az így beérkező adatokat továbbítani kell a megfelelő hatósághoz a nnak érdekében, hogy egy vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóság felderítsen. A törvényjavaslat egy koherenciazavart próbál orvosolni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján, illetve az ingatlannyilvántartási törvények koheren ciazavarát próbálja megoldani. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az ingatlanhatóság nem tud törölni egy nyilvánvalóan törvénysértő, de az okirati elvnek teljes mértékben megfelelő bejegyzést saját eljárásában, ugyanis erre nincs lehetősége, miközben a z ügyészségi felhívás vagy felszólalás erre egyébként lehetőséget adna. Ezt a koherenciazavart orvosolja a törvényjavaslat azzal, hogy az ingatlannyilvántartási törvény lehetőséget ad arra, hogy ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság eljárjon. A 8. § a termőföldtörvény módosítását szintén a zsebszerződések elleni küzdelem jegyében foganatosítja. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának szándékát kívánja korlátozni a módosítás, azaz nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani termőföldre, kivét el a közeli hozzátartozó, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál a haszonélvezeti szerződésekre húsz évben maximálná a törvényalkotó a szabályozást. Ez összhangban áll azzal, hogy Magyarországon földhaszonbérleti szerződést is csak húsz évre l ehet kötni. A haszonbérleti szerződéseknél a jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha csak a haszonbérleti szerződés időtartamában, illetve a haszonbérlet mértékében van eltérés, akkor azt nem kell kifüggeszteni, hanem lényegében a haszonbérbe vevő é s a haszonbérbe adó megállapodásán múlik, hogy mi kerül bele a módosított haszonbérleti szerződésbe. Ez lehetőséget ad arra, hogy az előhaszonbérleti jogosultakat kizárja a szerződéskötésből, ugyanis olyan feltétellel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti szerződés, amely minden előhaszonbérleti jogosult számára elriasztó lehet. A háttérben megállapodott bérlő és bérbeadó megköti a szerződést, majd kihasználja annak lehetőségét, hogy ha csak az időtartamban és haszonbérben van módosítás, akár már másnap is módosíthatják ezt a szerződést. Ez gyakran előforduló haszonbérletiszerződésmódosítási forma, ezért indokolt ennek a kiskapunak a bezárása. Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye. Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre t erjedjen ki, és hogy tudjuk biztosítani az öntözővizet - ez nemzetgazdasági érdek is , ehhez pedig szabályozni kell a vízdíjakat. A vízgazdálkodási társulati tagok hozzájárulásáról szóló 2010. évi XC. törvény 38. és 39. §a eltörölte a vízitársulati hozzá járulást, ugyanakkor a 2011. évi XXII. törvénybe beépült egy mondat, amely a 2009. évi CXLIV. törvényben is megjelent. A 30. § így szól: a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a c) pont alapján az egyéb támogatások jellegének és mértékének a meghatározása. E nnek alapján a vízgazdálkodási társulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhetik. Érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezt a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizo ttsága tárgyalta. Erre hivatkozva küldik ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek megszavazták a hozzájárulást. Ezt elvileg jogszerűen teszik, hiszen a küldöttgyűlés az alapszabály értelmében járt el. A jogbiztonsá g, illetve a tagok biztonsága érdekében nem elég, hogy küldöttgyűlési jogkörben egy ilyen fajsúlyú döntés megszülethessen, hanem indokolt, hogy a döntés ebben az esetben is a közgyűlés hatáskörébe kerüljön, és ott is minősített többséggel, tehát
