Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 28 (243. szám) - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat ált... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
4271 A járási hivatalok tekintetében az egyik fontos kérdés volt az állami feladatok átvétele az állam részéről, hiszen mint volt önkormányzati vezet ő, úgy is, mint az önkormányzati bizottság elnöke itt a parlamentben, jó néhányszor tapasztaltuk azt az elmúlt két évtized során, talán az első évtized első felét leszámítva, hogy az állami feladatokra soha nem jutott annyi pénz egyébként, mint amennyi err e szükségeltetett volna. Ezt az önkormányzatok mindig is hangsúlyozták. Most itt az alkalom, hogy az állami feladatokat az állam teljeskörűen el fogja látni állami pénzből, tehát csökken az államra fordítandó önkormányzati többletköltség, hogy így mondjam. A kormányablakokkal pedig biztosíthatóvá válik az állampolgárok számára a nyugodt és egyszerű ügyintézés. Erről is volt már szó a mai napon. Tisztelt Képviselőtársaink! A hozzáférés lehetőségéről is, mármint a közszolgáltatások, illetve az államigazgatási szolgáltatások hozzáféréséről is jó néhányszor hallottunk ma már kritikát, illetve felvetést. Mi erre megválaszoltunk. Szeretném továbbra is megerősíteni, és ehhez egy ábrát is felmutatni. (Felmutatja.) Ezen ez a sok pötty mind ügysegédi hivatalnak a létr ehozatala, ügysegédnek a megjelenítése a helyi önkormányzatokban a járási székhelyeken kívül. Ezért is született az a 2700 megállapodás, ami ezt segíti elő. E tekintetben terepen lévő, a terepet ismerő, hiszen lehet, hogy adott esetben annál a körjegyzőség nél dolgozó kollégánk lesz majd ott az ügysegéd, aki a munkát elvégzi, illetve ismeri az ott lévő állampolgárokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államigazgatási feladatok tekintetében kettéosztjuk a feladatokat. Ami kifejezetten a jogszabály szigorát, a jo gszabályban a kötöttséget jelentő feladatokat jelenti, azok a járási hivatalhoz, az államhoz kerülnek. Ami mérlegelésként jelenik meg adott esetben, vagy abszolút tipikusan helyi megoldást jelent, például a helyi adó, helyi szociális ügyek, és ebben van mé rlegelési lehetőség, hiszen helyben ismerik ezeket a feladatokat, tehát a jegyzői feladatok szétválása tekintetében úgy gondolom, hogy mintegy fele itt lesz, fele pedig ott lesz. Ezért is beszéltem arról, hogy legtöbb helyen a leendő hivatalok gyakorlatila g ugyanott maradnak, ugyanott tudják az állampolgárok az ügyeiket intézni, csak egyik helyen az állami feladatokat intézik el, a másik helyen pedig az önkormányzatiakat. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervekként működnek a korábbi kirendeltsége k, ez is szerintem evidens, logikus, a rendszerből következik. A leendő kormányablakokkal kapcsolatosan legyen szabad megjegyezni, hogy azok a munkatársaink, akik ott fognak dolgozni, egyéves képzésnek néznek elébe, még akkor is, ha ügyfélszolgálati munkát láttak el a korábbiakban. Ezt alapvetően elearning módszerrel fogják végezni, tehát kevésbé esnek ki a munkából, de mindenesetre komoly képzést kapnak; és fontos - amire Vinnai képviselő úr utalt - az ügyfelekhez való hozzáállás, az empátia, hiszen ez az egyik célja, hogy ne a bürokratát lássák az ablak túloldalán vagy az asztal túloldalán a bejövő állampolgárok. Az ügysegédekre még néhány szóval visszatérve, ezeket megállapodásokba rögzítettük. Én Veszprém megyei példát tudok önöknek mondani: 84 megállap odásból 72 egyhangú, azaz 86 százaléka az összesnek egyhangú testületi döntéssel született meg. Tehát azok a politikai felhangok, mely szerint ezek nem lesznek alkalmasak, meg eltávolítjuk az állampolgárok közeléből az ügyintézést, ezek azt mutatják, hogy egyértelműen “vevők” - hogy így mondjam, idézőjelbe téve - az ügyfelek, illetve az önkormányzatok az ügysegédi rendszerre is. Ráadásul azért, ha a saját életünkre visszagondolunk, a rendszer átalakítása előtt a körzetközponti jegyzőhöz be kellett menni okm ányirodai ügyekben, be kellett menni építéshatósági ügyekben, be kellett menni a körzeti gyámhivatalhoz. Ezek nem a helyi jegyzőnél voltak. Helyi jegyzőnél volt néhány szociális ügy, esetleg néhány környezetvédelmi ügy, de igazán hatósági ügy nagyon kevés volt a falusi körjegyzőségeknél, a legtöbbje fölcsúszott a járási körzetközponti jegyzőhöz. Most mi ezeket a feladatokat visszavisszük a településekre az ügysegédeken keresztül. Ami a feladatokat illeti, arról már beszéltem. Ami pedig a javadalmazást illet i, itt már jó néhány szót váltottunk róla, én nem akarom ebbe az irányba elvinni a vitát, Hargitai János ezt az imént
