Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 27 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
4039 Ti sztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Hegedűs Lorántné jegy zők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. Felszólalásának címe: “Medd ig növelhető még a munkanélküliség a vidéki falvakban?” Képviselő úr, öné a szó. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, mindenki által eléggé ismert tény, hogy ha megnézzük a nyilvántartott álláskeresők részletes s tatisztikáját, egyértelműen kiderül, hogy a vidéki falvak munkanélkülijeinek száma többszöröse a főváros, illetve a nagyobb városok munkanélkülijeinek számához képest. Néhány adatot azért felsorolnék: Debrecenben 9,3 százalék a munkanélküliségi ráta, Nyíre gyházán 8,6, Hódmezővásárhelyen 9,5, Szolnokon 7,2, Egerben 6,9, Pécsett 7,1, Budapesten 4,1. Ezzel szemben néhány kisebb település adata: Zalántán 26 százalék, Drávakeresztúron 38 százalék, Marócsán 33 százalék, Gyöngyfán 37 százalék, Liptódon 32 százalék , Tiszabőn 40 százalék, Kömlőn 31 százalék, Kiscsécsen 42 százalék, Darnón 33 százalék, Nyírkátán 31 százalék. Lehetne sorolni bőven ezeket az adatokat. Nos, tisztelt kormány, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz ígé rete volt, hogy egymillió munkahelyet hoz létre tíz éven belül Magyarországon. Időarányosan negyedmillió munkahelynek kellett volna létrejönnie két és fél év alatt. Ehelyett a KSH adatai szerint, a szeptemberi adatokat nézve 34 600 fővel csökkent a verseny szféra területén a munkahelyek létszáma. Összességében is talán az mondható el, hogy legjobb esetben is a GyurcsányBajnaiszintet éri el a foglalkoztatás ma Magyarországon, hiszen valódi munkahelyek sajnos nem jöttek létre. A munkanélküliség, mint látható , az egész országot sújtja, de legjobban ugyebár a vidéki embereket; azt a vidéket, ahol meggyőződésünk szerint óriási tartalékok lennének. Ismert adat, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező Hollandiában feleakkora területen négyszer nagyo bb értéket állítanak elő. Ismert folyamat, hogy a Föld népességének növekedése miatt az élelmiszerek árai világszerte inflációt meghaladóan növekednek. Úgy gondolom, ha csak ezt a két tényt mondom el, akkor is egyértelmű, hogy a mezőgazdaság, az arra épülő iparágak előtt évtizedekre előre hatalmas lehetőségek nyílnak meg. A kérdés az, hogy ezt a lehetőséget néhány ember fogjae kihasználni, vagy a magyar vidék millióinak hoz felemelkedést. Az elmúlt két és fél évben a tendenciák, a birtokméretek koncentráló dása, sok ezer hektárral rendelkező birtokosok, gazdasági társaságok kezében az előbbi irányba mutatnak. Tökéletesen látszik, hogy a jelenlegi kormánynak nem volt és nincs is határozott elképzelése és főleg akarata a vidék népességmegtartó erejének növelés ére, vagyis egyszerűbben szólva: valódi munkahelyek létrehozására. Mert ha lett volna, mit tehettek volna, és mit fog tenni egy Jobbikkormányzat? Megtehették volna, hogy az emberektől elvett óriási, 3000 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári vagyont vagy anna k egy jelentős részét valódi, tartós munkahelyek létrehozására fordítják. Mennyi üzemet, konzervgyárat, hűtőházat, vágóhidat, élelmiszeripari, feldolgozó- és csomagolóüzemet lehetett volna létrehozni ebből a pénzből? És mennyi gazdával lehetett volna lesz erződni, hogy ellássák alapanyagokkal ezeket az üzemeket? Mennyi embernek tudtak volna munkát adni ezek a mezőgazdasággal foglalkozó emberek és üzemek?!