Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
3988 Tisztelt Hölg yeim és Uraim! Kérem önöket, hogy e témakörben támogassák a hatóság 2013. évi egységes költségvetési javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszól alásra következik Mandur László képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. MANDUR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény ismertetésekor sok mindent elmondtam abból az álláspontból, amit jómagam is ké pviseltem ebben a bizottsági vitában. A Házat szeretném azért arról tájékoztatni, hogy volt egy nagyon érdekes, pikáns ügyrendi helyzet a mi bizottsági ülésünkön, ugyanis ennek a napirendnek az előterjesztője nem az előterjesztő volt. Ugyanis ennek a napir endnek az előterjesztője nem más, mint maga a bizottság, mármint a parlamenti bizottság. Ott egyébként nem a parlamenti bizottság emberei beszéltek, hanem a Nemzeti Médiahatóság - egyszerűen csak így fogalmaznék - vezérhelyettese, illetve az MTVA vezérhely ettese beszélt arról, hogy mi van ebben az előterjesztésben. Ez egy nagyon érdekes szituáció. Mi a múltkor, talán egy évvel ezelőtt feszegettük azt, hogy tulajdonképpen miért jó az, hogy a parlamenti bizottság az előterjesztője ennek. Nyikos elnök úr ugyan ezt vetette fel, hogy hol van nekik ehhez bázisuk, adatuk meg minden egyéb, nem máshonnan, mint ezektől a hatóságoktól, hogy be tudják nyújtani ezt a költségvetést, és abból kell dolgozni, amit eléjük tesznek, viszont a felelősség nyilván az övéké, hiszen ők az előterjesztők. Most ez történt. Megmondom őszintén, korrektebbnek tartanám, ha már a bizottsági ülésen elnök úr elfogadta ezt a szituációt azzal, hogy az ülésen ez történt, mi pedig nem kifogásoltuk, mert ezt nem mondtam el a bizottsági ülésen, hogy tulajdonképpen lehet, hogy házszabályellenes ez az egész úgy, ahogy van. Tulajdonképpen ma nem is nagyon tárgyalhatnánk ezt a napirendet, miután a bizottsági előkészítés ily módon akkor nem történik meg, hiszen nem tárgyalható. Ezt javasolnám egyébként maj d megvizsgálni az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságnak, hogy az ilyen eljárások egyébként Házszabályba ütközőke vagy sem, de azért nem tettem szóvá, mert szerintem a valós helyzetet jobban tükrözi. Talán több információt is tudunk így kapni, hogy ha ez a két derék ember a bizottság előtt egyébként elmondja, hogy mi van ebben az anyagban - talán arról is érdemes beszélni, ami nincs ebben az anyagban, de benne kellene hogy legyen , illetve kérdésekre válaszol. Pontosan ez a költségvetési javaslat azért se m elfogadható, azonkívül, amit már elmondtam a kisebbségi vélemény ismertetésekor, és nem terhelném a tisztelt Házat ugyanezekkel a mondatokkal, mert egyébként jól látszott a bizottsági ülésen adott válaszokból és Menczer Erzsébet képviselő asszony kollégá m felszólalásából is, hogy nem teljes körű. Márpedig azt hiszem, hogy megkövetelhető az, hogy egy költségvetés legyen teljes körű. Például a hitelfelvétel kérdésében ez a javaslat sem a számokban, sem az indoklásában enyhén szólva nem sok mindent tartalmaz , miközben a nyilvánosság előtt már elhangzott, talán november 7én bejelentették, hogy egy 63 milliárdos hitelfelvételt fognak tenni, erről nincs egy szó sem. Milyen költségvetés az, ahol egy ilyen mértékű hitelfelvételről nincs szó? Mire fogják használni , mire kell, miért kell, mi fog ezzel történni, és így tovább. Persze a bizottsági ülésen a feltett kérdésre kaptunk választ, hogy ebből 40 milliárd megy a székház megvásárlására, mert ebből a konstrukcióból át akarnak jönni egy másikba és így tovább és íg y tovább, meg valami forgóeszközhitelre kell majd az összes többi. Mi fog ezzel történni, azon túlmenően, amit itt számokban látunk? A fennmaradó rész sem kevés összeg, több tíz milliárd forintról beszélünk, ez elvész a homályban. Miért kell ez? Ebből a kö ltségvetési javaslatból az tűnik ki, hogy lényegében itt senkinek semmi köze nincs ezekhez a dolgokhoz. A törvény megteremtette azt a hátteret, hogy egyébként a szűk kör, amit