Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3848 elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése, az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetés ről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja. (13.00) Tekintettel arra, hogy ennek szabályozására a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) számú kormányrendeletben került sor ez idáig, indokolt, sőt szükséges a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény kiegészítése az alap kezelésével kapcsolatos költségekre vonatkozó rendelkezéssel. Így teremthető meg az összhang az államháztartásról szóló törvényben meghatározott általános szabályokkal, mivel az államházt artásról szóló törvény a kezelési költség tárgykörében törvényi szintű szabályozást követel meg. A törvényjavaslat a Bethlen Gábor Alap kollégiumi tagjai, illetve elnöke vonatkozásában is tartalmaz módosítást. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a kilencfős kollégium tagjait, valamint a tagok közül a kollégium elnökét a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság nevezi ki. A tagok, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséről szóló hatályos rendelkezések azonban jelenle g teremtik meg a lehetőséget arra, hogy a bizottság a kinevezési jogköre mellett értelemszerűen a visszahívás jogát is gyakorolhassa. A törvényjavaslat e jogosultság megteremtéséről is rendelkezik, valamint szabályozási átmenetet biztosít a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseivel, miszerint a visszahívhatóságot a kollégium már kinevezett elnöke és tagjai tekintetében is alkalmazni lehet, illetve szükség szerint alkalmazni is kell. A Bethlen Gábor Alap működésének majdnem két éve során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, illetve az adminisztrációs költség csökkentése érdekében a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság dönthessen a kamat felszámításának, illetve a már megállapított kamat megf izetésének az elengedéséről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott általános szabályok szerint a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a jogosulatl anul igénybe vett költségvetési támogatás összegét kamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A törvényjavaslat alapján a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet a céltól, illetve a szerződésben r ögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat elengedéséről, kivéve ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel. A törvényjavaslat meghatá rozza azt az esetkört, illetve azokat a körülményeket, amelyek különös méltánylást érdemlőnek tekintendők. Ezen esetek két kategóriáját különbözteti meg a tervezet. Egyrészről a természetes személy támogatott esetében különös méltánylást érdemlő eset a ked vezőtlen szociális helyzet, illetve az a körülmény, ha a támogatás kamattal történő visszafizetése a kötelezett és a vele egy háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Másrészről nem természetes személy támogatott esetén különös méltánylást é rdemlő körülmény, ha a támogatás kamattal növelt összegben való visszafizetése a támogatottnak a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfej lesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében kifejtett tevékenységét veszélyeztetné. A törvényjavaslat ezen részében megfogalmazott kivétel, azaz a gazdasági tevékenységhez kapott vagy felhasz nált kamat elengedésének, mérséklésének a tilalma a tiltott állami támogatásokra vonatkozó európai uniós versenyjogi szabályoknak hivatott eleget tenni. A javaslat szól a beszámolási kötelezettségről, azaz a nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szer int, de legalább évente egyszer május 31ig tájékoztatja a kormányt, a kormány pedig ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatairól. Az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátos szabályairól szóló 249/2000. (XII. 24.)
