Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3846 kormányt, hanem magát a szakértői javaslatot valamilyen jogpolitikai cél irányában szeretnék javítani, módosítani. Ez mind a joggyakorlat eredményeit tartalmazó javaslat, mind az Európai Unió jogalkotását tartalmazó jav aslat, és mondhatjuk, hogy egy korszerű polgári törvénykönyv született. Egykét dolgot, ha szabad kiemelnem: a polgári törvénykönyv részévé válik a családjognak és a társasági jognak a magrésze, az alaprésze, az eljárási, nyilvántartási jogszabályok ezen k ívülre kerülnek. Átrendeződik a polgári jog belső rendszere a polgári törvénykönyvben könyveken és részeken keresztül. A cselekvőképesség tekintetében a fokozatosság elvével bekerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, az ügycsoportokra való cselekvők épességkorlátozás vagy megtartás esetében példálózó listát is találunk. A sérelemdíjjal objektív szankciója lesz a személyiségi jogok megsértésének. A társasági jog alapja továbbra is a diszpozitivitás, ami egyre nagyobb szabadságot ad a cégeknek, vállal kozóknak, de mindezt úgy, hogy a hitelezővédelem szabályai ezt kellő mértékben ellenpontozzák az állampolgárok védelmében. Szintén fontosak a kft. törzstőkéjével kapcsolatos hitelezővédelmi és piactisztítási intézkedések a korábbi, gazdaságélénkítőnek gond olt, de igazából csak a feketegazdaságot növelő vagy a nem termelő, hanem a piaci spekulációt szolgáló cégalapításoknak a megelőzése. Szintén fontos, hogy a bankok opciós joga kizárásra kerül, ami korábban a hitelszerződések kapcsán családok tízezreit hozt a nagyon nehéz helyzetbe. A zálogjogi szabályozás az eddigi elaprózotthoz képest újjárendeződve került be a polgári törvénykönyvbe. Az ingatlannyilvántartás anyagi jogi szabályait szintén most már itt találjuk. Ez a biztonságát szolgálja a nyilvánvalóan m indenki által körülbelül évtizedenként használt ingatlannyilvántartási szolgáltatásoknak, hiszen nagyon sokan adnakvesznek ingatlanokat, nyolcezer átírás történik évente. Ezen túlmenően új szabályozási elemként jelenik meg hiányzó szerződéstípusok felsor olása, a franchise, a lízing, a faktoring, a bizalmi vagyonkezelés. Ezek mindmind a modern jogfejlődésnek, a korszerű polgári törvénykönyvnek egyegy fontos részelemét jelentik. Szintén flexibilissé válik az értékpapírnak a magánjogi szabályozása. Ezen tú lmenően pedig a fogyasztóvédelemben az egyoldalú szerződésmódosításnak, egyfajta tisztességtelen szerződési feltételrendszernek a sokkal inkább való kizárására törekedett ez a javaslat. A mai vitában is a Szocialista Párt részéről felmerült az üvegzsebtörv énnyel kapcsolatos kritika. Itt szeretném ismételten megjegyezni, hogy maga a javaslat sem sumákol, hanem nyíltan megfogalmazza, hogy az üvegzsebre vonatkozó szabályok hol kerülnek elhelyezésre. Felolvasnám az indokolás 389. oldalának 5. pontját: “A Javasl at nem tartalmazza a Ptk. 81. § (3)(4) bekezdéseit, amelyek a 2003. évi XXVI. törvény (ún. “üvegzseb” törvény) alapján kerültek a Ptk.ba. E szabályok helye az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések között és a közérdekű adatok alapstatútumában van.” Tehá t nyilvánvalóan ezek a szabályok oda kerülnek. Ez sokszor elhangzott már korábbi vitaszakaszokban is, a GVH, a NAIH, az SZTNH és az NFM a kormányzati egyeztetés során ezeket szintén felvetette, de mivel nem nyúltunk bele a kodifikációs bizottság javaslatáb a, ezért ez a tér így maradhatott. Ettől függetlenül, mivel az új Ptk. csak egy bő év múlva fog hatályba lépni, éppen ezért egy évünk van, hogy egy sarkalatos törvénybe az információszabadságról szóló törvény módosítása során ezt be tudjuk iktatni. Tehát m ire hatályba lép ez a Ptk., ez a kritika - amely a legélesebben lett a mai napon is megfogalmazva, illetve korábban is felmerült - az alapját elveszti, hiszen a mi érdekünk is, hogy ezek a szabályok minél inkább bebetonozva legyenek a magyar jogrendszerbe, ezért kerülnek magasabb szabályozási szintre, méghozzá sarkalatos törvénybe. Én köszönöm szépen mindenkinek a szakmai hozzászólásait mind a magam nevében, mind a törvényjavaslat előkészítői nevében. Szeretném itt a zárszóban is megköszönni a kodifikációs bizottságnak azt a munkáját, amit egy bő fél évtizedig végeztek, sőt a jogtudományban akár hosszabb idő óta, régebb óta is, azt az aprólékos, kitartó munkát, ami egyszer, pár évvel ezelőtt már kapott egy gellert, és majdnem egy torz polgári törvénykönyv ke rült elfogadásra, pontosabban kihirdetésre, mert elfogadásra ugyan került, de kihirdetésre végül nem került. Bízom benne, hogy most egy nagyobb
