Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR (MSZP):
3814 helyzetbe kerülhet, csak éppen hátrányos helyzetbe, hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet. Éppen ezért az ilyen kikötések is semmisnek nyilváníttatnak. Itt még érdemes megjegyezni, hogy itt minden esetben semmisségről, tehát a feltétel nélkül, külön kérele m nélkül, bárki által határidő nélkül figyelembe veendő érvényes érvénytelenségről van szó, nem pedig a megtámadásról, a viszonylag gyengébb megtámadásról, aminek határideje van és egyéb eljárási feltételei is. Itt tehát ezek mind feltétlenül érvénytelen r endelkezések. Semmis az a jognyilatkozat is, amellyel a fogyasztó a jogszabályban meghatározott jogáról lemond. Meg lehet kerülni a szerződésben a fogyasztó hátrányára eltérő rendelkezéseket úgy, ha kvázi a fogyasztó önmagától, saját elhatározásából mondan a le valamilyen jogáról, kikerülve az esetleges visszaéléseket. Ezt a fogyasztó maga sem teheti meg, mert ha megteszi, akkor az olyan, mintha nem is lenne a szerződésben, az egy semmis rendelkezés. Az általános szerződési feltételek körében a javaslat megt artja a hagyományos rendelkezéseket, és az a rendelkezés is benne marad, amely szerint az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapítja, ha a rendelkezés nem egyértelműen érthető. Tisztességtelenségre egyébként a fogyaszt ó érdekében lehet csak hivatkozni, tehát a fogyasztóval szerződést kötő vállalkozás nem teheti meg azt, hogy egy érvénytelen rendelkezést belefoglal a szerződésbe, egy tisztességtelen rendelkezést, majd utána maga hivatkozik erre, nyilvánvalóan abban az es etben, amikor ezt saját magára előnyösebbnek érzi. Az érvénytelenségre, illetve a tisztességtelenségre csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha az a fogyasztó javát szolgálja. A javaslatnak egy technikai újdonsága az, hogy a szürkelistát és a feketelistá t magának a törvénynek a szövegébe is beépíti. Ez volt az a két felsorolás, amely meghatározza, hogy a fogyasztói szerződésekben mely kikötések minősülnek minden külön vizsgálat nélkül tisztességtelennek, és volt egy másik csoport, amelyben az ellenkező bi zonyításáig minősültek tisztességtelennek, tehát hacsak a fogyasztóval szerződést kötő másik fél nem tudta bizonyítani, hogy ezek a feltételek nem tisztességtelenek, abban az esetben a vélelem folytán ezeket tisztességtelenként kellett kezelni. Ezt a két l istát gyakorlatilag módosítás nélkül beemeli a javaslat a saját szövegébe. Egy valamivel speciálisabb, partikulárisabb rendelkezés, de talán nem kevésbé fontos, hogy a javaslat semmissé nyilvánítja azt a szerződéses rendelkezést, amellyel a fogyasztó pénzt artozásának előtörlesztését megtiltja. A fogyasztó tehát minden esetben előzetesen törlesztheti a saját pénztartozását, nemcsak esedékességi időben, hanem azt megelőzően is. Általános esetben is van lehetőség ennek a lehetőségnek a kizárására, a fogyasztó esetében viszont ilyen lehetőség a továbbiakban nem áll a felek rendelkezésére. További kiegészítő szabály ebben a körben, hogy a fogyasztóval szerződő másik fél, tehát a vállalkozás kizárólag az idő előtti teljesítéshez közvetlenül kapcsolódó költségeit s zámíthatja fel, tehát sem előtörlesztési díjat, sem kamatot, sem kártalanítást, sem kötbért, sem bármilyen néven nevezett egyéb pénzösszeget nem követelhet, csak azt, ami esetleg kizárólag ténylegesen és közvetlenül az előtörlesztéssel kapcsolatos. Termész etesen a bírói gyakorlat feladata lesz majd eldönteni, hogy mik tartoznak ide, de nyilvánvalóan a jogalkotó kifejezésre juttatja azt a szándékát, hogy ezeket a lehető legszűkebb körben lehessen érvényesíteni. További részletszabály a szavatossági szabályok közt, ha a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződés tárgya használt dolog, akkor az általános szabály ebben az esetben az, hogy a felek két évnél rövidebb szavatossági határidőben állapodhatnak meg. Fontos rendelkezés a fogyasztói érdekek érvényesítéséh ez a közérdekű kereset, amit a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel esetén lehet megindítani. Tehát nemcsak a fogyasztó indíthatja meg a pert, hanem akár az ügyész, akár miniszter, kormányhiv atal vezetője, gazdasági, szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet, és az e célra alakított fogyasztói érdekképviseleti szervezet a saját tagjának a jogvitájával összefüggésben szintén felléphet.
