Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR (MSZP):
3811 Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Simon Gábor, az MSZP képviselője. Öné a szó, képviselő úr. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A javaslat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az Európai Unió jogá val kapcsolatban a fogyasztóvédelem körében született irányelvekre is figyelemmel legyen, azonban azt a problémát kell megoldani, hogy ezek az irányelvek sok esetben nem igazán a magánjog eszköztárával, fogalomkészletével dolgoznak, hiszen sok esetben szét tagoltak. (10.00) Az előttünk lévő Ptk. ezeknek az irányelveknek a szabályozási lényegét építette be oly módon, hogy az egyes irányelvek részletes részletszabályait nem építette be a javaslatba, hanem azt külön törvények fogják szabályozni a jogrendszerben . A törvényjavaslat - változtatva a hatályos Ptk.ban alkalmazott megoldáson - a szerződések általános szabályai mellett tartalmazza a kötelmek közös szabályait is, így kodifikálva a bíróságok által alkalmazott gyakorlatot. A Ptk.tól eltérően a fogyasztó fogalmát a javaslat csak a természetes személyekre szűkíti le. Ez a megoldás összhangban áll - megjegyzem - egyrészt az Európai Unió irányelveivel, mivel valamennyi fogyasztóval kapcsolatos irányelv a természetes személyt tekinti fogyasztónak, egy kivételé vel, ez az utazási irányelv; egyébként mindenhol a természetes személy minősül csak fogyasztónak, ellentétben a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltakkal. Ez a javaslat eltér a fogyasztóvédelmi törvény fogyasztószabályozásától, viszont csak annyiban, hogy a fogyasztóvédelmi törvény is a fogyasztónak fő szabályként a természetes személyt tekinti, csak a békéltető testületekre vonatkozó szabályok körében tekint nem természetes személyeket is fogyasztónak a törvényben felsoroltak szerint. A Ptk.ban egyébként n incs fogyasztóvédelemmel foglalkozó önálló fejezet. Az új Ptk.ban a fogyasztóvédelmi szakaszokat a Hatodik könyv tartalmazza. Éppen ez a fogyasztó védelmének a lényege, hogy minden egyes esetben, ahol valamilyen eltérés szükséges, ott azt a kis módosítást a törvény végrehajtja, ott megemlékezik a fogyasztókról. Ez szükségszerűen széttagolttá teszi a fogyasztókra vonatkozó szabályozás bemutatását. A javaslat a szerződésekre vonatkozó közös szabályokat több helyen tartalmilag is megújítja, ezek közül a fogya sztókat közvetlenül érintők az alábbiak. Tartalmilag fenntartva a hatályos szabályokat külön fejezetben foglalja össze a kereskedelmi gyakorlatban fogyasztók és vállalkozások, valamint a vállalkozások egymás közti szerződéseiben is egyre jelentősebbé váló általános szerződési feltételek szabályait. Meghatározza az általános szerződési feltételek mibenlétét, alkalmazásuk joghatásait, valamint szerződési tartalommá válásuk feltételeit. A hatályos rendelkezésekkel megegyezően ezek az általános szerződési felté telek csak akkor válnak konkrét szerződés részévé, ha azok megismerését az alkalmazójuk lehetővé tette és a másik fél - kifejezetten vagy ráutaló magatartással - elfogadta. A fogyasztóval szemben a vállalkozást meghatározott többletkövetelésre jogosító sze rződési feltétel csak akkor válik a szerződés tartalmává, ha azt a fogyasztó - az erre vonatkozó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Megmarad a hatályos Ptk. azon szabálya, amely szerint az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek elsőbbség et élveznek az általános szerződési feltételekkel szemben. Továbbá a javaslat semmisnek nyilvánítja a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés olyan kikötését, amely a fogyasztó jogait megállapító jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára elt ér. Ugyancsak semmis az a jognyilatkozat is, amellyel a fogyasztó jogszabályban meghatározott jogairól lemond.
