Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3809 határozottan megnövelnénk, tehát három év helyett öt év alapesetben, illetve öt év helyett tíz évig igenis ne folytathasson gazdasági vállalkozási tevékenységet az, aki ilyen tevékenységekben, tehát ilyen fantomizálási akciókban részt vett. Ugyanígy teremtsük meg a felelősségét annak, hogy aki 12 hónapon belül legfőbb döntéshozó szerv tagja vagy vezető tisztségviselője volt olyan társaságnak, amely ismeretlen szé khelyű cég megszüntetésére, tehát fantomizálásban jelent meg, ott is szigorúbbá tesszük a felelősséget, és nemcsak a vezető tisztségviselő számára szeretnénk, ha megnyílna a jogkövetkezményrendszer, hanem az is, aki a legfőbb döntéshozatali szervben részt vett azokban a döntésekben, amelyek azt a helyzetet teremtették, hogy a társaság el tudott menekülni a hitelezői elől. Tehát itt arra szeretnék rámutatni, hogy ne tegyük csak és kizárólag a vezető tisztségviselőt felelőssé, hiszen leginkább ilyenkor a str atégiai döntéseket nem ő hozza általában, hanem a tulajdonosi kör. Aztán fontos lenne a saját tőkéből történő kifizetések esetében korlátot állítani azzal szemben, hogy ez a kifizetés csak és kizárólag akkor történhessen meg, ha a lejárt tartozások kiegyen lítésére sor került. (9.50) Ez megint csak egy olyan rendelkezés, amely hiányzik a javaslatból, és úgy gondoljuk, hogy védené a hitelezőket. Ugyanez lenne igaz a javaslatunk vagy az elképzelésünk szerint az osztalékelőleg kifizetésére, tehát kifejezetten k izárttá válna az osztalékelőleg kifizetése akkor, ha a társaságnak a határozat meghozatalakor kiegyenlítetlen lejárt tartozása van. Úgy gondoljuk, arra is oda kellene figyelni, hogy a tőkeemelésben részt vevő tagok számára megnyíló határidők ne olyan rövid ek legyenek, mint amit a javaslat tartalmaz. 15 napot tartalmaz, ez nagyon sokszor olyan kiszorító eszközként működik, amellyel adott esetben külföldi tulajdonosok vagy többségi tulajdonosok - de sok esetben külföldi tulajdonosok - rendszeresen élnek. Ha i lyenkor nem biztosítunk legalább 30 napot a tulajdonostársnak arra, hogy a tőkeemelésben részt vehessen, akkor egyszerűen a kedvezőbb pénzügyi helyzetben lévő tulajdonos tag pillanatok alatt át tudja venni a hatalmat a társaságban, és ez ellenkezik a felek egymás mellé rendeltségének elvével. Szintén ennek szellemében szeretnénk, ha a zártkörűen működő részvénytársaság szétválására csak és kizárólag akkor kerülne sor, ha a lejárt tartozásait megfizette. A társasági jog területén összességében - az előremuta tó rendelkezések mellett - úgy gondoljuk, hogy ezek azok a szempontok, amiket érvényesíteni kellene, és ennek érdekében majd még részletesen is előadjuk álláspontunkat. Fontos megjegyezni, hogy nagy áttörés viszont a javaslatban a civil szervezetek tekinte tében az ügyészségi törvényességi felügyelet megszüntetése. Ez nagyon sok visszaélésre és nagyon sok olyan helyzetre adott alapot, amikor az ügyészség lényegében indokolatlanul túlzottan, még a régi időkből származó jogosítványokból élve beleavatkozott a c ivil szervezetek autonómiájába, és sok esetben indokolatlan feloszlatások, indokolatlan zavarkeltés vagy zaklatás formájában jelentek meg ezek az ügyészségi törvényességi ellenőrzések. Nagyon örülünk, hogy ez most bírósági kontrollba került. Nyilván a bíró ságoktól is azt várjuk, hogy sokkal mértéktartóbban és sokkal visszafogottabban éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Áttérve a dologi jogi részre, néhány fontos elemre rá szeretném irányítani a figyelmet, ami a javaslatban számunkra szimpatikus és elfogadható , illetve néhány olyan elemre megint csak, amit szeretnénk, ha a javaslat előterjesztője figyelembe venne. Úgy gondoljuk, hogy nagyon nagy áttörés a javaslatban az, hogy az elbirtoklási idő vonatkozásában az ingatlanok esetében fennálló 15 év helyett az ol yan ingatlanoknál, amikor a tulajdonjog azért nem került ingatlannyilvántartási bejegyzésre, mert az adásvételi szerződés valami oknál fogva érvénytelen volt, de a jóhiszemű vevő beköltözött, életvitelszerűen használta az ingatlant, megadja neki a lehetős éget a javaslat most arra, hogy öt év elteltével elbirtoklás címén megszerezhesse a tulajdont. Ez mindenképpen jó dolog, hiszen a napi gyakorlatban számos olyan
