Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3807 KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. A Kalmár képviselő úr által elmondottakra szeretnék csak röviden reagálni és egyben kifejezni, hogy mi is a jogi személyek szabályozásával kapcsolatos legnagyobb problémája a Jobbik frakciójának. Ez pedig az, hogy a jogszabály a felek egymás közötti viszonyában, de szervezeti és működési kérdésekben is eltérést enged a törvényekben foglaltakhoz képest, magyarul: a diszpozitivitást teszi alapesetté, ahol ezt a törvény nem tiltja. Tehát pontosan meg fordul az, ami eddig volt, és ez egy olyan fokú szabadságot ad a jogi személyek megalapítóinak, ami a mi véleményünk szerint visszaélésekre adhat okot, és nem erősíti meg a hitelezővédelmi szabályokat sem. Az elmúlt időszakban, különösen a válság óta pont egy ezzel ellentétes folyamatot látunk Európában: szigorodnak a társaságalapítási szabályok. Itt ezzel szemben jókora könnyítést találunk a jogszabályban, ami véleményünk szerint nem megengedhető. Majd ezért egy módosító javaslatban ezen változtatni szeret nénk, és továbbra is azt tartjuk célravezetőnek, ha alapesetként a törvény szabályozza azt, hogy miben lehet eltérni a törvényben foglaltaktól, és nem pedig a “mindent szabad, ami nem tilos” elve kerülne bele ebbe a szabályba. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót 20 perces időkeretben GaudiNagy Tamásnak, a Jobbik képviselőjének. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. A polgári törvénykönyv vitájában már a vezérszó noki szakaszban elmondtuk általános értékelésünket, tehát sok tekintetben vissza fognak köszönni gondolatok, de mivel most a három könyv vitája zajlik - jelesül a jogi személyek, a dologi rész, a kötelmi rész, illetve emellett a zárórésznek, tehát négy rés znek a vitája , így mindegyikkel kapcsolatban szeretnék fontos gondolatokat, a mi álláspontunkat tartalmazó szempontokat megjeleníteni, utána meg majd képviselőtársaim - ahogy Kepli Lajos is megtette már - fogják az egyes további szempontjainkat kiemelni. Továbbra is fenntartom azt, hogy valóban mérföldkő a magyar polgári jog történetében ez a kódex, és ebben valóban elévülhetetlen érdemeik vannak azoknak a szakértőknek, akik hosszú éves munkával, igen nagy hányattatások után, de végül is ezt a munkát lete tték az asztalra. (9.40) A Harmadik részben, a jogi személyek részében több újítás is megjelenik, illetve több tekintetben újraértékelést végeztek el. Most már 22 évvel az úgynevezett rendszerváltás után, amely persze, mint tudjuk, nem volt valójában rends zerváltás, hanem új eszközökkel történt egyfajta újraelosztás, amelyből nagyon sokan vesztesként kerültek ki, ezért fokozottan kell figyelnünk arra, hogy az új kódex megalkotásakor meg tudjuk védeni azokat a rétegeket, azokat a szerződő alanyokat, azokat a személyi köröket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottjaivá váltak az elmúlt évtizedek eseményeinek, gazdasági, politikai, jogi eseményeinek. Tehát mi ezt a szempontot szeretnénk érvényesíteni mindegyik könyvön keresztül. Amikor megvizsgáltuk a javaslato t, mindjárt felvetendő vitapont az lehet, és most is az részünkről, hogy valójában a társasági jogi rész beemelése helyes volte a polgári törvénykönyvbe vagy nem. Ez a vita tulajdonképpen már inkább akadémikusnak tekinthető, hiszen itt van előttünk a java slat, amely tartalmazza ezt a részt. Tehát amellett, hogy elmondjuk azt, hogy meglehetősen furcsa és nem szerencsés, hogy már a negyedik újrafogalmazása és újrakodifikálása zajlik a társasági jognak 1988 óta, ami azért soknak mondható, és egyáltalán nem a jogbiztonság, kiszámíthatóság megerősítését célozza, azonban minden olyan szabályozásnak természetesen partnerei vagyunk, amely előremutató és jogbiztonságot védő, illetve tisztességes gazdálkodást, tisztességes profitszerző tevékenységet biztosít, és kizá rja vagy korlátozza azokat a törekvéseket, amelyek a társasági jog területén elsősorban visszaélésekkel és csalárd ügyletekkel kívánnak előnyöket szerezni. A társasági jogi rész beemelése önmagában amellett, hogy álláspontunk szerint nem volt a legjobb meg oldás, a
