Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP):
3805 megállapítható helyen legyen a tagság és a jogi személlyel szerződéses kapcsolatban állók érdekében. Hasonló elvek mentén szükséges a jogi személy döntéshozó szervére vonatkozó módosító javaslat. Szükségesnek lá tjuk egyértelművé tenni azt, hogy mi minősül a döntéshozó szerv nem szabályszerű összehívásának. Tehát azt, hogy amennyiben nem az erre jogosult hívja össze nem szabályszerű meghívó alapján, nem a megfelelően meghatározott napirend szerint és nem a jogi sz emély székhelyére, vagy a tagok egyhangúlag nem egyeztek bele a szabálytalanul összehívott legfőbb szerv ülésének megtartásába, akkor a döntéshozó szerv ülése nem minősülhet szabályszerűen összehívottnak, ahhoz joghatás nem fűződhet. További pontosítások i s szükségesek, amelyek az esetleges értelmezésbeli nehézségeket küszöbölnék ki, világossá téve a törvényszöveget. Ilyen például, hogy ne csak a társasági szerződéssel alapított társaságok, tehát a közkereseti társaság, betéti társaság és a több tagból álló korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratára vonatkozzon az a tilalom, hogy valamely tagot nem zárhat ki teljesen a veszteség viseléséből vagy a nyereségből való részesedésből. Javasoljuk ezt kiterjeszteni a részvénytársaság vonatkozásában is oly mód on, hogy az erre vonatkozó részben a “társasági szerződés” szöveg helyett “létesítő okirat” szöveg szerepeljen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat nagyon komoly é s alapos szakmai munka. A benne foglaltakkal alapvetően egyetértünk, azonban vannak olyan pontjai, amelyeket módosító indítványokkal pontosítani kívánunk, ezek elfogadása mellett a törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zolt án) : Megadom a szót Kalmár Ferenc Andrásnak, a KDNP képviselőjének. Képviselő úr! KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ptk. Harmadik könyvéhez, a jogi személyhez kívánok hozzászólni. Az új polgári törvénykönyv az első, demokratikus körülmények között megalkotott, a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű kódexe, amelynek megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölése. (9.30) A jogi személyekre vonatkozó szabályozás tekintetében alapvető változtatás vált indokolttá, éspedig bővíteni, tartalmasabbá tenni a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseket. Az új Ptk. célja, hogy általánossá tegye a jogi szemé ly keletkezésének azt a rendszerét, amely szerint a jogi személy jogképességét nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A törvénykönyv tartalmazza a nyilvántartás legfontosabb alapelveit. Ezek: a közhitelesség, illetve a nyilvánosság elve. Jelentősége van anna k is, hogy az új Ptk. megfogalmazza a jogi személy általános kritériumait, amelyek egységes szempontokat adnak a jogiszemélytípus kialakításához, illetve az egyes jogiszemélytípusokra vonatkozó szabályok megalkotásához. A jogi személy kritériumaiként oly an követelményeket ír elő, amelyek a jogi személynek önálló megjelenést tesznek lehetővé a vagyoni forgalomban. Ezt a célt szolgálja az önálló név, székhely, vagyon, szervezet és helytállási kötelezettség követelménye. Az önálló helytállási kötelezettség s zorosan összefügg azzal, hogy a jogi személy saját maga rendelkezik vagyonával. Ez a vagyon adja a hátterét annak, ha jogi személy kötelezettséget kell vállaljon az őt terhelő tartozásokért. Az önálló helytállási kötelezettség azt is jelenti, hogy a tagok, alapítók általában nem kötelesek helytállni a jogi személy tartozásaiért. Az új Ptk. foglalkozik a jogi személyek általános szabályainak hatókörével is. Három irányban határozza meg ezen általános szabályok alkalmazási lehetőségét. Egyrészt a jelen törvén yben
