Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA (MSZP):
3803 illetékköteles eljárásban közzétételre megküldeni, másolati példányok megküldésével valamennyi lejárt követeléssel rendelkező hitelezőiket kötelesek legyenek értesíteni annak érdekében, hogy a hitelezők közhiteles tájékoztatást kapjanak az adósukról, megkapják a lehetőséget, hogy hitelezői jogosítványaik közül az adós helyzetét figyelembe vevő eljárást kez deményezhessék. Ez igen hatékony lépés lehetne az adós időben való elérésére, megelőzhető lenne sok esetben a reménytelen felszámolásokba fulladás láncreakciója. Ebben az esetben is szükséges hitelezőbiztosítási intézkedésként a felelős vezető mulasztását szankcionáló, szerződésen kívüli kárigény nevesítése. Érdemes végiggondolni a felelős vezető valós adatközlését kikövetelő, a közokirati jelleg joghatásaival kapcsolatos elvárások hatékony érvényesülését is. (9.20) Mint a fenti gyakorlati megközelítéseknél is kidomborodik, a tervezetben változatlanul fenntartott, a felelős vezetők képesítési kötetlenségének elve meghaladottá vált. Mind a hitelezővédelem, mind az állam adóigényhez kapcsolódó biztonságra törekvése, a gazdasági tevékenységek jóhiszeműen és tis ztességesen gyakorlandó feladatvégzésének kívánata, a felelős vezető személyiségi jogokat nem sértő pályakövetése, a kizáró okok érvényre juttatása mindmind jogos kívánalmak az iránt, hogy a vállalkozások képviselete kötve legyen valamennyi vállalkozási, számviteli, adózási, kereskedelmi jogi, pénzügytechnikai ismerethez. Természetesen ezek a kívánalmak nem írhatják felül az iskolai vagy az egyéb állami engedélyen alapuló képzéseknek a körülírt tárgykörben deklarált tanúsítványait. Azokat, akik nem vállal kozási adminisztrációt is tananyagba foglaló végzettséget szereztek, vagy akik abszolút értelmezéssel az általános iskolai tanulmányokat követő végzettséggel egyáltalán nem rendelkeznek, illetőleg magyarországi vállalkozási adminisztrációt is tananyagba fo glaló igazolt képzésben nem részesültek, kötelezzék a kinevezésük, megválasztásuk időpontját, a törvény hatálybalépését követő határidőn belül a főtevékenységekhez kapcsolt kamarai szektor keretében szervezett képesítés teljesítésére. Ez a rendelkezés emel né a kamarák gazdasági szerepvállalásának pontosságát, felhasználható nyilvántartást jelentene a visszaélések ellen, nagyobb biztonságot nyújtana a társaságalapítók pénzügyi, erkölcsi megítélése és a hitelességen alapuló befektetéseik eredményessége iránt, szakszerűbb ügyintézést és csökkenő bürokratikus lekötést eredményezne. A képzés mértékében meg kellene találni azt az optimális pontot, ahol nem jelentős költséggel már elfogadható tudásanyagot lehet szerezni, valamint meghatározott képzettség esetén ind okolt lenne csak távvizsgakötelezettséget előírni azok számára, akiknek nyilvánvalóan és értelemszerűen szükségtelen a személyes oktatás nyújtása. A sok érv mellett kiemelendő, hogy a vállalkozásvezetés inkább foglalkozás, mint kötetlen tevékenység, ezért képzettségbeli megkötéseknek érvényesülniük kell, nem utolsósorban lépni kell az üzletszerű visszaélések ellen is. Összevetve a hatályos társasági jogi szabályozás tényleges gyakorlati érvényesülését a most tárgyalt törvényjavaslat szabályozásával, ezen ö sszevetés alapján szükségesnek látszik a szabályozási koncepciót alapjában nem megrengető, de a gazdasági társaságok napi működési gyakorlatához jobban illő néhány változtatás a tervezet néhány kissé életidegen rendelkezése helyett. Ezen javaslatok szerint a gazdasági társaságok diszharmonikus működése, a tagok egymás közötti konfliktusai vagy a tagok és az ügyvezetés közötti konfliktusok esetén olyan törvényi megoldások látszanak szükségesnek, amelyek inkább lehetővé teszik azt, hogy az elsődleges konflikt uskezelés a társaság falain belül történjen meg, mivel a gazdasági élet gyorsasága nem minden esetben teszi célszerűvé a bírói út azonnali igénybevételét, fokozva ezzel a bíróságok leterheltségét. Ezen célok érdekében az alábbi területeken javasolhatók pon tosító módosítások. A törvényjavaslat társasági jogi része - helyesen - kézbesítési vélelmet állít fel a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatok esetén, megtartva a jelenleg hatályos Gt. kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályait. Ez a jogintézmény segít elkerülni azt, hogy a tagok egymáshoz intézett vagy a tagoknak a társaság részére intézett jognyilatkozatainak a hatályosulása meghiúsuljon amiatt, mert
