Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOZMA PÉTER (Fidesz):
3800 történeti visszatekintést is tennék. A polgári törvénykönyv első változata, az 1959. évi IV. törvény, mint ahogy a számából is következik, egy olyan korszakban született meg, amely nem tartozott a demokratikus állam berendezkedések közé. Következésképpen egyfajta ellentmondás, anakronizmus is fellelhető, tudniillik a polgári törvénykönyv az egyének magánjogi természetű jogviszonyait szabályozza, és ebben a korban sok minden volt korlátozva, többek között a magánjogi k érdések is. A magánjog területén a szerződéskötésnek, a vagyonszerzésnek, a tulajdonnak voltak korlátai. Még visszaemlékszünk, a polgári törvénykönyv akkor úgy fogalmazott, hogy az lehet magántulajdon tárgya, ami a személyes szükségletek kielégítését szolg álja. Emlékeim szerint egy kormányrendelet szabályozta, a 70. vagy 71. kormányrendelet, hogy egy magyar állampolgárnak egy lakóháza, egy üdülőtelke és meghatározott, személyes életvitelhez szükséges vagyontárgyai lehettek. Tehát ez a diktatórikus állambere ndezkedés mint olyan, a civilisztika területén is igényelte az ember életébe való beleszólást, a mindennapokba való beleszólást, ezáltal az egyes jogügyletek szabadságának korlátozását is. Ezzel szemben az 1990et követő változtatások és a jelen polgárjogi törvénytervezet is azt mondja, hogy a tulajdon teljes és kizárólagos. Ez összhangban van az alaptörvény rendelkezéseivel. Kimondja továbbá, hogy csak jogszabály és mások jogai által megszabott módon lehet a tulajdonjogot korlátozni. Nyilvánvaló, hogy olya n vagyontárgyak, amelyek kizárólagos állami tulajdon tárgyai, nem lehetnek magántulajdonban, de egyébként a szerzési jog, a rendelkezési jog nincs korlátozva, az állampolgár, a tulajdonos szabad belátási képessége és cselekvőképessége szerint rendelkezhet arról. Nagyon fontos a tulajdonjog tekintetében a birtoklás és a birtokvédelem kérdése, akár a tulajdonossal szemben is. A törvénytervezet a tényleges birtokállapotokat tartja szem előtt, nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek adott esetben a jogalkalm azót, így a bíróságot is kötnék, illetve az ítélkezést, a határozathozatalt szűkítenék, akár kívülálló, harmadik személy tekintetében is, a tényleges állapot a lényeges. A birtokost, a dologbirtokost, ingatlanbirtokost megilleti a birtokvédelem. Akár jogos védelemmel, akár egy éven belül a jegyzőhöz való fordulással, illetve bírósági úton is kérheti a birtokvédelmet, ha háborítatlan birtoklásában jogellenesen zavarnák. Nagyon fontos tehát kiemelni azt, hogy egy hármas jogvédelem, akár úgy is felfoghatjuk, h ogy lépcsőzetes jogvédelem illeti meg a birtokost. Szeretnék még arról szólni, hogy a kisajátítás esetében nagyon fontos, az alaptörvénnyel összefüggő és harmonizáló rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. tervezete azáltal, hogy kisajátítást kivételesen, közérde kű célra lehet elrendelni. Meghatározza azt, hogy a kisajátítás során azonnali, teljes és feltétlen kártalanítást kell az elszenvedőnek biztosítani. Nagyon fontos tehát hangsúlyozni, hogy azonnalinak, teljesnek és feltétlennek kell lenni készpénzben. Nyilv ánvalóan a jogalkotó a célja ezzel az volt, hogy a tulajdonban sérelmet szenvedett fél esetében kvázi eredeti állapotot állítsanak helyre azáltal, hogy az elvett, a kisajátított tulajdonnal megegyező értékű és mértékű tulajdont szerezzen és szerezhessen a tulajdonos. Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy méltányos kárpótlásnak kell bekövetkeznie. Méltányos alatt azt is értem, hogy a piaci értéknek megfelelő legyen a kisajátított ingatlannal szemben nyújtott ingatlan vagy pénz. Továbbá az is rendkívül fontos, hogy tekintettel legyünk az időmúlásra, nevezetesen arra, hogy a kisajátítást elszenvedett ne csak a dologban, a tulajdonban, a pénzben ne szenvedjen hátrányt, hanem az időmúlás mint jogi kötelezettséget keletkeztető tény se okozzon hátrányt a tulajdonosn ak. Úgy vélem, hogy ezek a szabályok szükséges garanciát tartalmaznak az általánosság szintjén, amennyiben a polgári törvénykönyvnek kell szabályoznia ezeket a kérdéseket. Tehát garanciákat nyújt a tulajdonos és a birtokos személynek. Még egy dolgot szeret nék megemlíteni, hogy a birtoklás címén szerezhető tulajdon esetében a tíz év szakadatlan birtoklást írja elő a törvénytervezet. Ez a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelel. Tehát a két kérdéskörben, a tulajdonkisajátítás és a birtokvédelem tekintetében, úgy érzem, a ’90 előtti állapotokhoz képest főleg, de az elmúlt évtizedek jogfejlődését, joggyakorlatát is figyelembe
