Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 19 (238. szám) - A közművezetékek adójáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Jakab István): - SESZTÁK OSZKÁR, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:
3624 vita során a képviselőcsoportok álláspontjukat 30 perces, a független képviselők pedig mindösszesen 8 perces időkeretben fejthetik ki. Tisztelt Or szággyűlés! Megadom a szót Pleschinger Gyula úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a javaslat előterjesztőjének. PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A közművezetékek adójáról szóló T/9166. számú törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés fokozottabb érvényesítése, ezért ez az adó vagyoni típusú adó. Az adókötelezettség a közművezetékek tula jdonlását terheli. Közművezeték alatt a közműadótörvény értelmező rendelkezése alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvízelvezetési, földgáz, hő- és villamosenergiaellátási, valamint hírközlési időszakos és folyama tos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amelyek közterületen, a közterület felszíne alatt vagy felett, vagy közterületnek nem minősülő földrészleten, annak felszíne alatt vagy felett helyezkednek el. Nem minősül azonban adókö teles közművezetéknek a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói ig ényeinek kiszolgálását teszi lehetővé. Ez utóbbi kivétel alapján nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó vezetékszakasz, amely kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van. Egészen egyszerűen tehát: a magántelekre, családi házakba a vezetékrendszerről befutó vezeték nem képezi az adó tárgyát. Tekintettel arra, hogy a közműadó éves adó, így bármely, az adókötelezettség szempontjából releváns esemény, azaz adókötele zettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás a naptári év első napjához, azaz január 1jéhez kötődik. A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, vagyis az esetek többségében a közműszolgáltató. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. A közműadó alapja a közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. Amennyibe n az adóalany egy nyomvonalon, egy közműcsatornában több azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát - a közművezetékek számától függetlenül - mindössze egyszer kel l figyelembe venni. Az adó éves mértéke az adóalap, azaz a közművezeték nyomvonalhossza minden megkezdett métere után száz forint. Teljes személyes mentességet élvez az adó alól a magyar állam és a helyi önkormányzat; 50 százalékos adókedvezmény illeti meg azon kisebb, jellemzően kistelepüléseken tevékenységet végző távközlési szolgáltatást nyújtó adóalanyt, akinek vagy amelynek a tulajdonában összesen legfeljebb 100 kilométer nyomvonal hosszú közművezeték áll. Kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a ko rmány által beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés tárgyalja meg és támogassa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Seszták Oszkár úrnak , a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. SESZTÁK OSZKÁR , a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója :
