Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
3468 Népiskolapolitikáját, a nagyarányú analfabétizmus elleni tevékenységet és a népiskolák sorá nak építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődés tekintetében. Három év alatt 5 ezer tanyai tanter em épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WCvel. Ezek az új tany asi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, amelyek könyvtárral, gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda, iparos és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a “magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig” azt a z egyet követeli meg, hogy “ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket”. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvények támogatásával biztosította annak politikai függetlenségét. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket i ndított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Az ifjúság sportoktatására is nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát. Azt is szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék izmos, életerős ifjakból álljon, és minis zteri munkája mellett fontosnak tartotta, hogy minden fiatal tehetséget számon tartson, így például 1930ban ő hívhatta haza SzentGyörgyi Albertet Cambridgeből, és kinevezte a szegedi Orvosi Vegytani Intézet vezetőjének. Klebelsberg az egyetemeket sem úg y képzelte el, hogy oda majd csak a leggazdagabb és legkiváltságosabb családok gyermekei járnak, úgy gondolta, hogy oda a legtehetségesebbek jussanak be. A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek k özpénzen. Érdeme, hogy figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésére. Támogatásának is köszönhetőek a korszak reálértelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban. Szellemi nagys ágát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. 1932. október 12én hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet. Munkássága elismerés eként Szeged és Esztergom városa díszpolgárává választotta, valamint 1930ban megkapta az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a magyar Corvinláncot is. Nagy államférfiakról kötelességünk megemlékezni, élve a parlament keretei által nyújtott lehetőségek kel. Főleg abban az esetben, ha a szakterületért felelős államtitkár példaképéről van szó, ugyanis országunk tanítója életrajzának felelevenítésével figyelmeztethetjük azokra a pontokra, és ebből sajnos ma számtalannal találkozhatunk, amelyekben letért a k lebelsbergi útról. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : N em. ELNÖK (Jakab István) : Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) :
