Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3464 nem a határrevíziók és nem a világháború vagy adott esetben Trianon kérdése volt a szempont, hanem a kollektív bűnösség és annak adott esetben határon túli és h azai szerepvállalása. Ezelőtt jó pár héttel egy parlamenti vitánál mondtam el jómagam is, hogy sokat dolgoztam külföldön, és amikor a magyar emberekre ilyen kollektív jelzőket próbáltak mondani vagy próbáltak mondani, akkor az embernek ökölbe szorult a kez e. Természeténél fogva is főleg ilyen a magyar. De ahogy Mile képviselőtársam mondta, hogy vigyázni kell a szavainkra, és amikor kollektív bűnösségről beszélünk, ahogy Szili Katalin elnök asszony is említette, nem szabad még egyszer abba a hibába esni, és nem szabad még egyszer ugyanazokat a bűnöket elkövetni. A településeket, ha körbenézem, nagyon sok ilyen rendezvényen, ünnepségen voltam jómagam is, hisz Ajka környékén rengeteg olyan település van, amely ezt az időszakot kimondottan nagyon keményen átszen vedte. Két gyűjtőhely volt: Kislőd, a másik pedig Pápa. Azt hiszem, mindenki előtt ismert mind a két település, de ahogy összefűzöm a településeket, Bakonygyepes, Ajkarendek, Kislőd, Városlőd, Farkasgyepű, Csehbánya, ez egy olyan vonal, ahonnan több ezer e mbert telepítettek ki. A másik vonal pedig, ha megyek végig: Bakonyjákó, Nagytevel, Vadásztevel - és lehetne sorolni a Pápa környéki településeket , ezek is hihetetlen mértékben elszenvedték az akkori kitelepítéseket. És ahogy visszaemlékszem nagymamámra, ő csak hellyelközzel svábul beszélt, akkor, amikor főleg nem hallották mások kint az utcán, de mégis svábul beszélt, viszont azok a települések, amelyeket nem tudott utána megtörni, hisz volt olyan szándék, ahol megmaradtak még a svábok a településeken, ott a hatalom megpróbálta azokat a településeket erőteljesen elnyomni vagy hellyelközzel elnyomásban tartani. Ezek a települések átvészelték, és a rendszerváltozás után ezek a települések nagyon gyorsan talpra is álltak. Azok az emberek, akik annak idején elszenvedték a kitelepítést, a rendszerváltással újból hazatérve, nagyon sokan közülük a régi családi házat vásárolták vissza. Felújították és az unokáikat vagy a gyermekeiket hozva mutatták meg, hogy ez volt a szülőföldünk. Nem véletlen, hogy most tényle g ez a két napirendi pont egymásba ér, mert valóban a kollektív bűnösségről szól, és ahogy Hargitai János mondta, hogy helyre kell tennünk a történelmünkben azokat a fals és talán félreinformált helyzeteket, amikor maga a parlament is kollektíven mondja ki , hogy ezek a lépések, amelyek akkor történtek, teljesen helytelenek voltak, és nem szabad, hogy ebben a világban a kollektív bűnösség elve tudjon adott estben népcsoportokat, kisebbségeket olyan megaláztatásba dönteni, mint amilyet elszenvedtek akár a fel vidéki magyarok vagy a Magyarországon élő magyar németajkúak. Ezt tudatosan mondom, és azt hiszem, ezt is a parlamentben mondtam, hogy ha határon belül mi, itt élők, anyaországban élők végignéznénk a családfánkat, tehát visszamenőlegesen, azt hiszem, hogy döntő többségében, 6570 százalékban mindannyian megtalálnánk a határon túli anyaiapai ágon vagy nagyszülői ágon a felmenőinket tulajdonképpen. Ugyanígy vannak azok a kitelepített családokból itt maradtak, akik nem szenvedték el a kitelepítést, de ők is t eljes egészében magyarnak születve a sírhelyeiket itt használva, őseiket itt eltemetve élték az életüket, és tényleg valóban azzal a kultúrával, amelyet annak idején, az 1700as években hoztak magukkal, máig megőrizve színesítik a magyar kultúrát, a magyar hagyományokat, a magyar történelmet és a magyar fejlődést is. Mert Ajkára ránézve… - hiszen jelentős szerepet játszottak a bányászatban, az ipar fellendítésében és lehetne sorolni tovább. De ezek a települések, ahol főleg erőteljesebben meg tudták őrizni a németajkúságukat, ezek a települések ma hihetetlen mértékben tudtak megújulni és sokkal gyorsabban fejlődni, pontosan azért az összetartozásért, amely jellemezte őket, hisz az előző hatalom előtt nem hajoltak meg, hanem fogcsikorgatva és elszenvedve a ki telepítést rokoni ágon akik itt maradtak, fogcsikorgatva is, de megőrizték a német nemzetiségi hagyományukat, kultúrájukat, nyelvüket. Tényleg valóban nekünk, parlamenti képviselőknek, nem úgy, mint ahogy Varju képviselőtársunk elmondta, hanem valóban meg kell hajolnunk és valóban tisztába kell tenni azt a történelmi fázist, eseményt és kimondani azt, hogy nemcsak mások hibáztak a kollektív bűnösség
