Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
3453 A Magyarországról kitelepítettek száma nyugatnémet adatok szerint 170 ezer, magy ar adatok szerint 185200 ezer. További 50 ezret 1948 júniusáig a keletnémet szovjet övezetbe telepítettek ki. A legfőbb felvevő tartományok BadenWürttemberg, Bajorország és Hessen voltak, ahol máig a legtöbb magyarországi német él. Ausztriában 20 ezer ma gyarországi német kitelepített él. A magyar kormány április 4i, ’47es törvénye szól a magyarországi németek lakóhelyeiken belüli kiköltöztetéséről, hogy helyet biztosítson a Szlovákiából áttelepítendő magyaroknak. 1946ban született a februári szerződés a Magyarország és Csehszlovákia közötti népességcseréről. Általánosságban élve elmondhatjuk, hogy a németek kitelepítése a németség lakóhelyéről tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal jár ó brutális kegyetlenséggel hajtottak végre. Németországba szállították vagy meneteltették őket, a kitelepítés során olyan körülményeket teremtve, amelyek között jelentős részük, beleértve a nőket, gyerekeket és öregeket, életét vesztette. Gyakori volt a fi zikai erőszak és kivégzés, a kitelepítésre ítéltek nagy tömegei pedig szibériai kényszermunkatáborokba is kerültek. A kitelepítést kísérő tömeggyilkosságok miatt egyesek az eseményeket népirtásnak nevezik. A hazai németek kollektív bűnösségen alapuló kitel epítése tömeges, de nem teljes körű volt. Fehér István történész becslésen alapuló adata szerint Magyarországon 1945ben mintegy 380 ezer német nemzetiségi élhetett. A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormá ny 1946 és ’48 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, és telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba, 1946 és 1947 között körülbelül 135 ezer főt az USA által me gszállt övezetbe, majd 1948 végéig még körülbelül 50 ezer főt a Szovjetunió által megszállt övezetbe. Tóth Ágnes történész adatai szerint összesen mintegy 248 600 katasztrális hold föld került a magyarországi németektől a magyar állam tulajdonába. Ugyanő a zt írja, 1941ben a magyarországi németeknek összesen körülbelül 60 400 háza volt. Ebből 1945 és 1948 között 44 750 ingatlant, azaz 74,1 százalékot vett el tőlük a magyar állam. A magyar kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítés ét, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti. A hazai németek ingatlanaival kívánta a föld nélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözé se, a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából tömegesen érkező magyar menekülteket le tudja telepíteni. Abban is reménykedett, hogy ha a győztesekkel elfogadtatja a hazai német lako sság kollektív bűnösségét, Magyarországot saját német lakossága áldozatának tüntetheti fel. A kollektív bűnösség elvével akarta Magyarországot kivezetni a nemzetközi elszigeteltségből. A Minisztertanács 1945. december 22i ülésén Nagy Imre belügyminiszter, Magyar Kommunista Párt, terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bűnösségén alapult. Rá a jelen lévő 16 miniszterből 9en igennel, 2en nemmel szavaztak, 5en tartózkodtak. A kormány az 1945ös rendeletében csak látszatra nevezett meg politikai felelősség szerinti kategóriákat. Kivételeket is csak formailag engedett meg. Valójában ugyanis a hazai német lakosság teljes körű kitelepítésére törekedett. Ezért volt benne a kitelepítés első számú indoka az, ha val aki magát 1941ben, a népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta. A magyarországi németek kitelepítése a magyar kormányok várakozásával ellentétben nem lett kül- és belpolitikai csodaszer. Mint Kaltenecker Krisztina írja, a kite lepítéssel járó jogtalanságok, törvénytelenségek, embertelenségek megrázkódtatták az alkotmányosságot, kikezdték a jogállamiság alapjait. A magyarországi németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése ráadásul tovább gyengítette a magyar kormány pozíció it a szomszédos győztes államokkal, különösen Szlovákiával szemben. Egyébként a szudétanémetek kitelepítéséhez tudni kell, hogy a Szudétavidék eredetileg teljes egészében és mértékben németek által lakott terület volt, 3,3 millió szudétanémetet telepítette k ki. Ez Csehország egyharmadát jelentette. Amennyiben kitelepítést különös kegyetlenséggel lehet végrehajtani, ezt el lehet mondani.
