Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
3451 Az ülésen az előterjesztők részérő l Michl József KDNPs képviselőtársunk vett részt, a kormányt pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence úr képviselte. A bizottsági vitában egyrészt megismétlődtek az előző napirendi ponttal kapcsolatos emlékn aphoz kötődő észrevételek, amiket nem szeretnék itt megismételni, másrészt azok a szempontok, amiket dr. Hargitai János képviselőtársunk expozéjában említett: egyrészt az önkritikus szembenézés, másrészt értelmezése ennek a kérdésnek, gondolok itt arra, ho gy a szövetséges ellenőrző bizottság és a szovjet hadsereg komoly szerepet játszott a háttérben, de volt magyar aktivitás is. Az összefüggés a felvidéki kitelepítéshez, illetve azzal kapcsolatban az, hogy az elhurcolt németek házaiba, ingatlanaiba a szomsz édos országokból kitelepítettek kerültek be több esetben. Az is felvetődött, hogy volt, akit többször elhurcoltak, mint ahogy képviselőtársunk említette, visszatért, ilyen kötődése volt. Igazából a bizottság azt állapította meg, hogy fontos, pozitív ennek az emléknapnak az elfogadása, és azt a reményüket fejezték ki a bizottsági tagok a vita során, hogy ez egy pozitív tisztulást hoz és szembenézést is, és a nemzettudat, a történettudatunk szempontjából egy pozitív folyamatot indít el remélhetőleg. Ezért is a bizottság a határozati javaslatot 10 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, s így általános vitára ajánlja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írás ban előre bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Szalay Péter képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A svá bok a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése. A magyarországi svábok alkotják a magyarországi németek zömét, amely ma Magyarország legnagyobb nemzetisége. A hazai németség Németország középső és déli területéről érkezett Magyaror szágra. A betelepítés három szakaszban történt. A svábok túlnyomó többsége a XVIIXVIII. században a török hatalom letörését követő telepítések során lelt új hazát Magyarországon, hogy a török hódoltság és a háborúk idején elpusztult magyar lakosságot póto lják. A telepítések második szakasza Mária Terézia korára esik, a sorsukkal elégedetlen paraszti tömegek ElzászLotaringiából, Badenből, Luxemburgból és a pfalzi tartományból szinte kizárólagosan a déli határvidéken állapodtak meg. A harmadik szakaszt II. József 1782. évi pátense vezette be. Ennek nyomán főleg Pfalzból, a Saarvidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Württembergből jöttek telepesek. 1910ben a 19 milliós Magyarországnak mintegy 10 százaléka volt német nemzetiségű. Ezen belül tö bb mint egymillió paraszt, csaknem negyedmillió kézművesipari munkás és bányász és nagyjából 7 ezer német értelmiségi élt Magyarországon. A második világháború vége kettős megpróbáltatást hozott a svábok számára. Az egyik a kényszermunka, a Szovjetunióba v aló kihurcolás, elhurcolás, több tízezer svábot hurcoltak marhavagonokban kényszermunkára a Szovjetunió munkatáboraiba. Ezrek pusztultak el a hidegtől és a nélkülözésektől. A másik megpróbáltatás volt a Magyarországról Németországba történő kitelepítés. A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló rendelet kimondja, hogy Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálás és összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallott a magát. Egy 1982es tanulmány szerint mintegy 135 ezer embert telepítettek ki Németország amerikai megszállási
