Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOVÁCS FERENC (Fidesz):
3429 siker a magyarországi szlovák központ megnyitása. Én ezt egy picit nehezen tudom értelmezni, de ettől most tekin tsünk el, hogy ez miért nemzetpolitikai siker, majd még meg is dicsérte Robert Ficót, hogy milyen ügyes a gazdasági válságkezelésben, és nagyjából ennyi, amit lehet tudni. Arról nem volt szó, ami éppen aktuálisan a felvidéki magyarságot érinti, mint ahogy nem volt szó a Benešdekrétumokról sem, képviselőtársaim, tehát akkor, amikor ebben a javaslatban a Benešdekrétumokra hivatkozunk, amelyekről Staudt képviselőtársam szép ívben végigvezette, hogy hogyan és miért részesei még a mai európai jogrendnek és a c seh és szlovák jogrendnek, akkor látni kell azt is, hogy ugyanakkor azokban a kérdésekben, amelyekben lehetne érdemi lépéseket elérni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ,vagy legalább fel kell önöknek vetni ezeknek a megoldásá t várva, azokban a kérdésekben lényegi előrelépés ugyanakkor nem történik. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbikképvise lőcsoport. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Csak egy rövid kiegészítést tennék. Ráadásul a nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt érjük meg, és szintén az Európai Unió kritikája, amit el fogok mondani, hogy azért büntethetnek meg embereket - alázhatna k meg és különböző szankciókkal sújthatnak , mert a saját szülőföldjükön nemcsak hogy anyanyelvüket, hanem az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét használják. Hiszen a magyar ugyanúgy az Európai Unió hivatalos nyelve, mint a többi tagország nyelve. De akk or milyen Európai Unióban élünk? Ezekről kellene szólni akár a kétoldalú találkozóknak is. Amíg erre nem találunk valamiféle orvosságot és amíg a magyar külpolitika vagy akár a miniszterelnök nem ezekkel foglalkozik, addig az ott élő magyarok is úgy fogják érezni, hogy cserben hagyták őket, úgy fogják érezni, hogy tulajdonképpen egykét szép szlogenen kívül semmi nem történt, és az Európai Unió sem hozott semhogy megbékélést, hanem tulajdonképpen azoknak a problémáknak, amelyek eddig is fennálltak, a megerő sítését hozta, és egyfajta álságos, alapjogokra hivatkozással, demokratikus színben feltüntetve ugyanaz folyhat, ami folyt egyébként a 40es évek végén. A történelem most történik körülöttünk, tisztelt képviselőtársaim. Akár az állampolgárságuktól megfoszt ott felvidéki magyarokra vagy a nyelvhasználatuk miatt megbüntetett honfitársainkra gondolunk. Ha egy normális történelmi korban ezt a korszakot meg fogják nézni, akkor nem fogják érteni, hogy a magyar parlament vagy a magyar kormányzat hogyan hagyhatta az t, hogy állampolgárait most már állampolgárait a kettős állampolgárság folytán vagy az állampolgárságára jogosult személyeket, magyar testvéreinket így megalázzanak, és továbbra is másodrendű állampolgárként fogjanak fel az Európai Unióban. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kovács Ferenc képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. DR. KOVÁCS FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy más aspektusból szeretnék hozzászólni ehhez a vitához. Nagyon örülök, hogy ez a határozati javaslat idekerült. Azért örülök, mert ne felejtsük el, hogy a szocializmus évtizedeiben nem lehetett erről írni, még nyilvánosan beszélni sem. Jobb lett volna 1990 után hamarabb, de végre idekerült a parlament elé ez a téma. Azt gondolom, hogy nemcsak azért fontos ez, hogy a magyar kitelepítetteknek állítsunk emléket, adjunk egy erkölcsi elégtételt, hanem egyáltalán, tegyünk valamit az ellen, hogy az 1945 utáni tört énelmünk a
