Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
3421 magyars ág bűnös szerepét próbálták dokumentálni, ezért sorozatban fogták perbe a háború előtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A sokszor tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt a legnagyobb, a melyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bűnössé. A szlovák nemzetállam kialakításának egyéb eszközeitől, a lakosságcserétől, a deportálásoktól és a reszlovakizációtól nem lehet különválasztani a felvidéki magyar települések nevének megváltoztatásá t. Az 1948 nyarán napvilágot látott rendelet célja DélSzlovákia etnikai képének megváltoztatása, magyar jellegének eltüntetése volt. A 946. számú rendelettel összesen 710 település nevét változtatták meg, amelyek nagy része magyar nyelvterületen volt talá lható. A deportálásból hazatért magyarok vagyonjogi helyzetének rendezése még évekig eltartott, és máig negatív következménye van. A jelenlegi helyzet sem megnyugtató. A szlovák politikai közéletben a durva, nacionalista, magyarellenes irányzatú pártok tám ogatottsága igen erős. A külső máz, amely megkísérli a demokrácia benyomását sugározni, azonnal lepereg, és az alatta rejtőző valódi benső, az őshonos magyarok elleni uszítás, az esetenkénti erőszak és a magyarok törvény előtti egyenlőtlenségének esetei, a gyűlölködő nacionalizmus és az erőszakos beolvasztási kísérlet folytonossága a valódi belső tartalom. A Benešdekrétumokhoz való görcsös ragaszkodás, az afeletti európai szemet hunyás az Unió szégyene, egyben jó példája a kettős mérce alkalmazásának eseté re az EU életében. Dr. Juhász Imre véleménye szerint, aki az EUban napirendre tűzette a Benešdekrétumok kérdését, a dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007ben , már uniós tagállamként megerősítette sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberijogsértéseket, amelyek 1945ben az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak. A Benešdekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként sz emlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képezik, például a szlovák háborús bűnösök büntetlensége és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a ’40es éveket követően. Az Európai Uniót jellemzi, ho gy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. A szülőföldjükről erőszakkal elűzött honfitársaink emléknapjának törvényi elfogadása nemes cél, egyben erkölcsi támogatást is jelent a hazájuktó l elszakított területen jelenleg is élő magyarok minden küzdelméhez. Kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szalay képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kép ernyőről leolvasom a 15 perces időkeretben történő felszólalások sorrendjét. Elsőként Szávay István, őt követi Zsiga Marcell, majd Szili Katalin képviselő asszony, utána Staudt Gábor, Ferenczi Gábor, Varju László és GaudiNagy Tamás, valamint Mile Lajos ké pviselő urak. Szávay István képviselő úrnak adom meg a szót. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor engedjé k meg, hogy most akkor egy kicsit részletesebben is kifejtsem az azóta sajnos alapvetően nem változott véleményemet a javaslatról. Azt mindenképpen szeretném az elején természetesen leszögezni, mind a magam, mind a Jobbikfrakció nevében, hogy megfogalmazo tt vagy megfogalmazandó kritikáink semmiképpen sem a szándéknak szólnak, azt hiszem, hogy a szándék nemes és alapjában támogatható lenne. Azt hiszem, mindnyájunk számára megrendítő volt hallgatni ezt a visszaemlékezést, nem az előzőt, bocsánat, azt kevésbé , hanem az előterjesztő képviselőtársam szájából elhangzó visszaemlékezéseit, ugyanis egy máig ható problémáról, egy máig fájó sebről van szó, hiszen a tárgyalandó határozati
