Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
326 tudomásom szerint tervbe véve, pedig jó néhány más területen, akár a levegőtisztaságvédelmet vagy a vízvédelmet nézzük vagy akár az általam említett zajvédelmet, szükség lenne kisebbnagyobb módosításokra, akár a környezetvédelmi törvény és a végrehajtási rendeletek tekintetében. Ezt azonban majd a további, későbbi hónapok folyamán képviselői indítvá nyként kezdeményezni fogjuk. Reméljük, hogy szépen, fokozatosan sikerül majd ezt a törvényt is a kornak megfelelően egy kicsit rugalmasabbá, modernebbé tenni, és természetesen én mint a fenntartható fejlődés bizottsága ellenőrző albizottságának elnöke mond hatom, hogy folyamatosan kapom mind a hatóságoktól, mind az egyéb környezetvédelmi szervektől a visszajelzéseket, hogy mennyiben alkalmazható ez a törvény a mindennapokban, és mik azok a rugalmatlanságai és mik azok a sajátosságai, amelyek miatt problémás a hétköznapokban az alkalmazása, vagy lehetetlen és nem tölti be azt a funkcióját, amiért annak idején megszületett. Ezért mindenképpen szükség van módosításokra ebben a törvényben. Összefoglalva azt tudom elmondani, hogy jelen előterjesztést a Jobbik frak ciója támogatni tudja. Egy apró lépés csak, egy látszólag jelentéktelen módosítás nyilván a budapestiek életében, a budapesti lakosok életében akár jelentős változásokat is okozhat, ha a fővárostól a kerületekhez lekerül a zajszint szabályozása. Ami a kere skedelmi törvény módosítását illeti, ez a másik része ennek a javaslatnak. Szintén egy az egyben támogathatónak tartjuk, nem kell talán mondani, hogy milyen problémát okoznak nemcsak a világörökségi területen, hanem más területeken is az italkimérő, vendég látó egységek, főleg a környéken lakó lakosoknak az éjszakai órákban. Ezért ennek a szabályozása szintén szükséges, itt sem szabad azonban átesni a ló túloldalára, hiszen Budapesten is vannak kerületek és az ország más részeiben is területek, ahol az idege nforgalomból, vendéglátásból jelentős bevételek származnak. Itt egy egészséges középutat kell találni, ahol a környéken lakók nyugalma, közbiztonsága és a turizmusból, idegenforgalomból, vendéglátásból származó bevételek fontossága között egyensúlyt kall t alálni. A javaslatot tehát támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Szilágyi Péter képviselő úr, LMP. SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Elnök úr, köszönöm a szót, és különösen örülö k neki, hogy Rogán frakcióvezető úr, polgármester úr is jelen van, és mivel utánam következik, biztosan fog tudni válaszolni néhány kérdésemre. A környezetvédelmi törvény 48. § (1) bekezdésében a környezeti zajjal összefüggő szabályozást módosítja ez a tör vény: fővárosi hatáskörből kerületi hatáskörbe kerülne. Valóban, ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, hogy helyi szinten egy adott problémára való szabályozás hatékonyabban jelenik meg, és ezt egy általános településre vetítjük, igen, ez az érvelés abszolút helytálló. De szeretném megkérdezni azt, hogy túl azon, hogy környezetszennyezési térképpel, ami elsősorban a közlekedésből adódó zajterheléssel foglalkozik, ez a mostani rendelkezés szerint már jóval tágabb rendelkezési lehetőségeket fog megvalós ítani. Jómagam mint V. kerületi, illetve belvárosi lakos valóban nagyon sokszor azzal a problémával szembesülünk, hogy a különböző szórakozóhelyek működése elég komoly zajterheléssel, szennyezéssel jár. Azt szeretném azonban megkérdezni az előterjesztőtől, polgármester úrtól, hogy milyen gyakorlati lehetőséget látnak arra - vegyük példának a Király utcát, ahol a VI. és a VII. kerület találkozik , hogy egészen pontosan hogyan fog kinézni egy, a Király utcában működő, a VI. kerületi oldalon és egy VII. kerül eti oldalon működő szórakozóhely zajkibocsátására vonatkozó, esetleg különböző tartalommal bíró rendelet esetében hogyan gondolják ezt önök összehangolni? Úgy gondolom, hogy mindenképpen megfontolásra érdemes ez a kérdés. A második bekezdésben szintén fővá rosi hatáskörből települési, tehát kerületi hatáskörbe helyezik a fás szárú növények védelme érdekében alkotott szabályozást, aminek tudjuk, mi lehet az oka. Itt született alkotmánybírósági határozat is arra nézve, hogy a tulajdonjog nem korlátozható még
