Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KŐVÁRI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
316 szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. E cél érvényesülése érdekében garanciális elemet kíván életbe léptetni a módosítás, a képviselő a jogerős ítél etről az annak kézhezvételétől számított három napon belül köteles tájékoztatni a képviselőtestületet, közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt. Fontos adósság törlesztését tartalmazza Lázár János képviselőtá rsammal együtt előterjesztett javaslatunk, melynek elfogadása újabb, a jogbiztonság irányába tett fontos lépés lehet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében jelzi Tál lai András, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondja a véleményüket. TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Kővári János képviselő úrnak, a bizottság előadójának. KŐVÁRI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Eredetileg a bizottság állásfoglalásá t szerettem volna csak ismertetni, de az imént, az előző törvénynél elmondott némely hozzászólás azért arra inspirált, hogy összekössem ezzel a felszólalással. Hiszen ha valamiben együtt kellene működni a politikusoknak - vagy valamiben egyet kellene érten iük , akkor abban biztosan, hogy a politika iránti bizalmat helyre kellene állítani abban az országban, ahol mindösszesen az emberek 10 százaléka bízik csak a politikusokban, kivétel nélkül egyébként mindegyikben. Mert ahol ez így van, ott nyilvánvalóan n em lehet motiválni a társadalmat arra, hogy építkezzünk együtt, építsünk együtt egy országot, amelyik működőképes, és az előző törvényhez való hozzászólások ezt nem segítették. Gondolom, egyetértünk ebben. Hogyha a múltban működő miniszterelnököket távollé tükben esetleg - ráadásul némelyiket holtukban - lejáratjuk az emberek előtt, ezzel bizonyosan nem tudjuk építeni a politika iránti bizalmat. Ez a törvény pedig, ami előttünk fekszik, ahogy az előttem szóló elmondta, döntően arról szól, hogy az önkormányza ti képviselőtestületekben is felelősségteljes munka folyik, és ebben a munkában is nagyon fontos, hogy a képviselőkbe vetett bizalom megerősödjön. Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat is, hogy azon politikusokkal, azon képviselőkkel szemben, akikkel szemben bírósági eljárás folyik, és jogerős bírósági végzés megállapítja a büntethetőségüket, ezek a képviselők az alkotmányunk szellemében ne gyakorolhassák tovább a képviselői jogosultságukat. Ez rendkívül fontos azért is, mert jogügyletekben a szavazatu kkal vagy akár az aláírásukkal - némely esetben, ha alpolgármesterről, polgármesterről beszélünk - jogügyekben is érintettek, érvényes nyilatkozatokat tesznek. De azért sem szabad ezt megengedni, mert - még egyszer mondom - a társadalomban a politikusi tev ékenység megfelelő presztízsét helyre kell állítani ahhoz, hogy valóban bízhassanak abban, hogy bárki vezeti az országot vagy a városukat, abban megbízhatnak maradéktalanul. Az emberi jogi bizottság megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és 15 igen szavazat tal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Az alaptörvényünk XXIII. cikke kimondja: “Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.”, tehát az alkotmánynak megfelelő törvényalkotásról beszélhetünk, most ezúttal a helyhatóságokra és a nemzetiségi politikusokra is kiterjesztve.
