Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásokkal összefüggő törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
313 választ, hogy ezt lehete esetleg pontosabbá tenni, mert értem én, hogy valószínűleg önök nem így gondolták. Azt is tudom, hogy a jogállási törvényben mi van, viszont szerintem megnyugtató lenne, ha ez a két szó belekerülne, tulajdonképpen ugyanazt a célt érné el, amit önök kívánnak. Az a kérdés, amit itt Zagyva képviselőtársam is feltett, jogos lehet, lévén, hogy nem értem, hogy mi indokolja azt, hogy ez most kerüljön elfogadásra. Természetesen erre el lehet mondani azt, hogy most került önök elé ez a vágy, hogy ezt szabályozzák, de úgy gondolom, hogy nyilván lehet valami szándék, amiről ha itt nyíltan tudunk beszélni, akkor ez az Országgyűlés és az egyenes beszédek idejét talán előrehozza. Kérem Lázár képviselőtársamat, hogy nyugodtan erről is ossza meg velünk a véleményét. Úgy látom, hogy bejelentkezésre nyomott gombot, úgyhogy meg is várnám a válaszait. Köszönöm szépen. (Ta ps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az előterjesztőnek, Lázár János államtitkár úrnak adom meg a szót kettő percben. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Staudt képviselőtársam két kérdésére szeretnék na gyon röviden válaszolni. Természetesen semmi akadálya nincsen annak, hogy az 1. §ban pontosításra kerüljön a szöveg. Bár azt gondolom, hogy az általam elmondottakból és az írásban hozzá fűzött általános és részletes indokolásból egyértelműen kiderül a jog alkotói szándék, amely a hivatalban lévő miniszterelnökre vonatkozik. Tehát természetesen a hivatalban lévő miniszterelnök halála esetén a juttatás számítási módja változik. Tehát mielőtt bárki félreértené a dolgot, életszerűen szeretném megfogalmazni: a h ivatalban lévő miniszterelnök esetén vagy hivatalban nem lévő miniszterelnök esetén nem a jogosultság, hanem a számítási alap változik, mert természetesen Magyarországon minden özvegynek joga van özvegyi nyugdíjra a vonatkozó nyugdíjbiztosítási szabályok alapján. A viszonyítási alap megváltoztatásáról van szó, amiben a jogalkotónak meggyőződésem szerint lehetősége van különbséget tenni, hogy hivatalban van vagy nincs hivatalban egy miniszterelnök, amire rengeteg példa van nyugateurópai joggyakorlatban is, mármint a különbségtételre. Egyébként pedig a szóbeli előterjesztési részben elmondtam, hogy a kormány fontosnak tartja, illetve a Fidesz és a KDNP, Salamon László képviselőtársammal és Font Sándor képviselőtársammal fontosnak tartjuk, hogy ezeket a kérdé seket rendezzük. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésébe tartozott 2011ben a köztársasági elnök jogállásáról szóló jogszabály újraalkotása, annak ellenére, hogy az elmúlt 21 esztendőben természetesen a köztársasági elnökre vonatkozóan, sőt a miniszterelnökre vonatkozóan, a házelnökre vonatkozóan is részletes szabályok rendelkeztek. Egy pontosításról van most is szó, és azt gondolom, hogy a jelenlegi társadalompolitikai viszonyok között igenis fontos az, hogy egy ország néhány nagyon szűk körű közjogi méltósági rendszerben néhány ember számára és néhány ember hozzátartozója számára ezeket a juttatásokat biztosítani képes legyen. Én megértem azt a fajta szociális hozzáállást, amit Zagyva képviselőtársam tanúsított, de higgye el, ha elmagyarázza, hogy ez hány embe rt érint és miről van szó, minden választó meg fogja érteni. Szívesen adunk tanácsokat, hogy hogyan kell választási kampányt tartani vagy lakossági fórumot, van néhány évtizedes gyakorlatom benne. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kös zönjük szépen. Kettő percre megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönjük szépen a tanácsokat, ezeket szívesen vesszük, mert azt hiszem, hogy mi is némely tapasztalattal gazdagodtunk. Azzal is többek közt, hogy h a valami nincs leírva, akkor az
