Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásokkal összefüggő törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
301 hozzátartozója számára méltó, a korábban viselt tisztségéhez méltó életet képes biztosítani. Ez Magyarországon, a magyar gazdasági és társadalmi viszonyok között nem evidencia, és mondhatjuk ezt pártállástól teljesen függetlenül. Nem lenne szalo nképes, ha most a figyelmükbe idézném az elmúlt 22 esztendő ilyen irányú társadalompolitikai viszonyait, néhány korábbi miniszterelnök személyes viszonyait, mert ez nem volna méltó és illő a vitához. Nem volna méltó és illő, ha most azt kérnénk a nyugdíjbi ztosító főigazgatójától, ugyan mondja már meg, hogy a korábban legmagasabb állami tisztséget betöltők özvegyeinek vagy hozzátartozóinak mennyi a nyugdíjuk. Nem volna méltó a vitához, de tartok tőle, hogy megdöbbentő, azt gondolom, még a magyar átlag számár a is megdöbbentő számokat hallanánk. Természetesen nagyon könnyű azt mondani, hogy a politikusok ne sírjanak, és aki ezt vállalja, az viselje ennek minden következményét, és amelyik ló azt vállalta, hogy húz, az húzzon, és ne beszéljen mellé. Ez teljesen t ermészetes dolog, de azt gondolom, hogy egy 10 milliós közösségből néhány ember esetében, főleg akik a teljes nemzet megjelenítésére, képviseletére vállalkoznak, vagy éppenséggel a legfelelősebb miniszterelnöki tisztséget töltik be, azok hozzátartozói élet viszonyait is érdemes egy felelős jogalkotónak és egy komoly országnak megnéznie és figyelembe vennie. Mi azt javasoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy először is tisztázzuk a köztársasági elnökök jogállásával kapcsolatos javadalmazási viszonyokat. Ma az t mondja a törvény, hogy a volt köztársasági elnök özvegye a köztársasági elnök korábbi juttatásának meghatározott százalékú özvegyi nyugdíjára jogosult. Most lefordítom a társadalombiztosítási jogszabályokat érthető nyelvre, és nem az általunk meghozott f antasztikus jogi nyelvet, törvényhozási nyelvet idézem önöknek, csak hogy értsék pontosan. De ha valaki netán az ország köztársasági elnöke és meghal a hivatal viselése közben - amire könnyen lehet példa; a nemzetközi gyakorlat sajnos látott már ilyet , a z ő esetében a hozzátartozó özvegyről nincs rendelkezés. Tehát míg a volt köztársasági elnök esetében egyértelmű a rendelkezés, a hivatalban lévő köztársasági elnöknél nem. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan, és vagy mind a kettőre, vagy egyikre sem alkalmazzuk ezt a szabályt. Isten ne adja, hogy szükség legyen rá, de a volt köztársasági elnökök esetén ez a szabály ma már létezik, és a volt köztársasági elnökök özvegyeiről a magyar államrezon 22 év után - erre nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet, hiszen e z 2012ben evidencia, tíz évvel ezelőtt nem volt az - végre méltóképpen gondoskodik. Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy minden döntésünk, ami a volt köztársasági elnökök özvegyeivel kapcsolatos - legyen szó akár nyugellátásról, a mindenkori köz társasági elnöki jövedelem x százalékáról, legyen szó akár a lakhatás körülményeiről, amit a törvényhozás egyébként a köztársasági elnökök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben biztosított a rendszerváltozás óta először transzparens és szabályo zott formában , ne a mindenkori kormány kegyétől függjön az, hogy egy volt köztársasági elnök özvegye vagy egy volt miniszterelnök özvegye adott esetben mire jogosult vagy mire nem. (17.50) Alapvetően egyébként itt szeretném megjegyezni önök számára, hogy az elmúlt húsz esztendőben ránk, magyarokra jellemzően - és szerencsére ez a jó oldala népünknek , jellemző módon a volt miniszterelnökök özvegyei vagy a volt köztársasági elnök özvegye lényegében semmire nem tartottak igényt, nem kopogtattak az állam aj taján, soha nem éltek vissza a korábbi tisztségviselés feltételeivel vagy körülményeivel. Tehát a méltányosság és az igazságosság kijárhat. Aki ezt a törvényjavaslatot támogatja, ha a gombnyomásával nem is, mert mondjuk, a pártszempontok felülírják a méltá nyosság és igazság szempontját, olyan emberekről és olyan érintetti körről beszélünk, akik soha nem éltek vissza azzal a juttatással, lehetőséggel vagy javadalmazással, amely számukra egyébként rendelkezésre állna vagy rendelkezésre állhatna, hiszen ettől a törvénytől függetlenül a kormány, a mindenkori miniszterelnök egyébként lényegében bármilyen juttatásról intézkedhet és hozhat ilyen döntést. De mi azt szeretnénk, ha a kormányoktól függetlenül lenne szabályozva ez a kérdés, végre 22 év után ez a kérdés rendben lenne. Tehát azt gondolom, a