Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 6 (234. szám) - „Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól” címmel politikai vita - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
2769 Köszönöm szépen. Kettő percre Schiffer An drás képviselő urat illeti a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Annak idején, az első ciklus idején, amikor az alelnök úr ipari miniszter volt, volt egy ellenzéki frakcióvezető, aki azt mondta, hogy szegény ország kormánya ne urizál jon. Ez az ellenzéki frakcióvezető ma miniszterelnök, és 600 milliárd forint az, amit a jövő évre betáraznak a hivalkodás áraként. Azt mondják meg, csatlakozva az előttem szóló képviselőtársamhoz, hogy például a Ludovika Campus, például a debreceni stadion , de folytathatjuk tovább a sort, a több mint 3 milliárdos miniszterelnökségi kommunikációs büdzsé, aminek a mérete példátlan az elmúlt húsz év kormányzati politikájában, milyen keresletélénkítést fog maga után vonni. Önök ugyanazt a neoliberális politikát folytatják, mint az elmúlt húsz év valamennyi magyar kormánya. Önök akkor, amikor az államadósságot akarják csökkenteni, kivonnak pénzt a jóléti szektorból, elvonják a pénzt a kórházaktól, iskoláktól, önök is úgy gondolják, hogy túlfejlett a jóléti állam Magyarországon. Cséfalvay úr elmondta a neokonzervatív, neoliberális tankönyvet itt a múltkor, amikor nekünk válaszolt, és ugyanakkor pedig töméntelen pénzt költenek olyan presztízsberuházásokra, amelyek nem fognak keresletet élénkíteni, amelyeknek semmifé le multiplikátor hatása nem lesz, és főként nem igazodnak a helyi gazdaság igényeihez. Ha Magyarországon a helyi gazdaságot, a hazai kis- és középvállalkozói szektort nem erősíti meg a központi kormányzat, akkor Magyarország itt fog vergődni ebben az adóss ágcsapdában. Ezzel kellene szembenézni, és egy olyan költségvetést kellene adni ennek az országnak, amellyel ezt a 600 milliárd forintot, amit önök hivalkodásra kívánnak elkölteni, fejlesztési forrásokra próbálják felhasználni, olyan fejlesztési forrásokat kívánnak összehozni, amelyek alapvetően a helyi gazdaságot próbálják meg erősíteni, és mondjuk, Magyarország gazdasági szerkezetét megpróbálják felkészíteni az ökológiai válság kihívásaira. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándo r) : Köszönöm. A következő előre bejelentett felszólaló Földi László képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csoóri Sándor a következőket írja: “A köd nemcsak a tájat üli meg, de elég tartósan rátelepszik az agyunkra is. Gyakran ettől a ködtől nem látunk olyan folyamatokat, amelyek alattomosan hatnak ránk, s végzetesen megváltoztatnak minket.” Ez a köd, tisztelt képviselőtársaim, amely elfedi a tényeket, a korábbi szocialista kormá nynak és a hozzá kötődő balliberális médiának köszönhető, az eredménye pedig az, hogy számtalan hamis információ vagy - ami talán még rosszabb - féligazság lát és látott napvilágot hazánk gazdasági helyzetéről, ezért nagyon fontos, hogy tisztán lássunk. So kszor kimondtuk már, mert szükséges hangsúlyoznunk, hogy a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokon túl éppen a korábbi kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának következtében került a jelenlegi nehéz helyzetbe Magyarország. Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, jóléti rendszerváltást - hasonló szlogenekkel kampányoltak a szocialisták 2002ben. A következményeit sajnos ismerjük: a hamis jólét illúziójának látszata, hitelből történő gyarapodás, állami, önkormányzati és állampolgári adóss ágcsapda, valamint kormányzati kényszerpálya. Ez a 2002 és 2010 közötti időszak mérlege. (12.40) Mint ismeretes, 2002 és 2006 között döntően a hitelből fedezett, jóléti jellegű kiadások miatt a magyar költségvetés helyzete megroggyant, ezzel párhuzamosan p edig megindult a magyar gazdaság szereplőinek devizában történő meredek eladósodása. Míg 2002ben az egy főre hozzávetőlegesen 1
