Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 6 (234. szám) - „Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2756 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állampolgárok, akik figyelik ezt a vitát! Elsőre érdemes volna leszögezni azt, hogy az LMP nem akar beszállni abba a po litikai adokkapokba, amit itt a Fidesz és az MSZP játszik folyamatosan. Nem azt kérdezzük meg, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni. Magának az államadósságnak a vizsgálata kapcsán érdemes tisztázni, hogy nem önmagában a bruttó államadósságállományt vizsgáljuk, hanem az úgynevezett adósságrátát, vagyis az eladósodottság mértékét a GDP százalékában kifejezve. (11.40) Ennek az adósságrátának a változását döntően négy tényező b efolyásolja: az elsődleges egyenleg, a fennálló reálkamatterhek, a reálárfolyam és a gazdasági növekedés együttes hatása az, ami ezt meghatározza. Ha megnézzük egyesével a négy tényezőt - ezért sajnálom, hogy pont most megy el a miniszter úr , azt látjuk, hogy ebből a négy tényezőből három a jelenlegi gazdaságpolitika erős függvénye. Ha megnézzük, hogy hogyan alakultak a reálkamatterhek az elmúlt időszakban, amit nagyon szépen mutat a CDSfelár mutatószáma, akkor azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan egyre t öbbet kell fizetni. Egyre többet kell fizetni azokért a kamatokért, amelyek a múlt adóssága miatt terhet raktak a magyar államháztartásra. És miért kell egyre többet fizetnünk? Mert egyre kevésbé bíznak meg bennünk a hitelezőink. Egyre többet kell ígérnünk , hogy a jövőben majd többet adunk vissza, mert egyre kevésbé hiszik el azt, hogy Magyarország fizetőképes lesz. Ez a szám a magyar államháztartásba és az egész magyar gazdaságba vetett bizalomnak a hiányát jelzi, s ezt a bizalomhiányt kőkemény milliárdokb an kell minden egyes hónapban megfizetni az adósságszolgálatban. Ha megnézzük a reálárfolyam alakulását, akkor azt látjuk, hogy ha megszólal egy fideszes vagy megszólalt egy MSZPs politikus, akkor nagyobb kilengése van, mint amit a konkrét gazdasági telje sítmény valójában indokolna. Azért van ekkora kilengés, mert nagy a bizalmatlanság a magyar politikával, a magyar gazdaságpolitikával szemben. Ha Kósa Lajos vagy Szijjártó Péter rossz kedvvel kel fel, és - hogy a kósai képet alkalmazzam - egy ködös reggele n iszogatja a kávéját, és éppen egy rosszat szól az újságírók előtt, vagy egy rossz közleményt ad ki, akkor több tíz forinttal mozdul el a forintárfolyam, és ez milliárdokat jelent az államadósság visszafizetésében. Ha megnézzük a negyedik tételt, a gazdas ági növekedést, akkor egyszerűen nem beszélhetünk gazdasági növekedésről. Tisztában vagyok vele, hogy a dancsói közgazdaságtan értelmében a negatív növekedés is növekedés, de sajnos Magyarországon ma recesszió van, és ennek a recessziónak az árát is meg ke ll fizetni az államadósságszolgálatban. Beszédemben először a központi államszervezet adósságrátájának az alakulását nézem meg időrendben, majd azt, hogy mikor, melyik komponensváltozás határozta meg az adósságráta alakulását. Ezután majd Szél Bernadett k épviselőtársam az önkormányzati alrendszer adósságának az alakulását vizsgálja, végül áttekinti, hogy milyen gazdaságpolitikai eszközök lehetségesek és melyek állnak rendelkezésre az adósságráta kívánatos szintre szorításához. Az LMP véleménye szerint igen is van lehetőség arra, hogy fenntartható pályára állítsuk az adósságszolgálatot, de jelenleg az előbb említett peremtényezők miatt képtelen Magyarország egy fenntartható adósságpályán maradni. Elnézést kérek, hogy kissé szikárabb leszek a tőlem megszokottó l, de ez a téma ezt kívánja. Általánosságban elmondhatjuk, hogy míg 2000 és 2006 között a magyar államháztartás viszonylag kedvező pozícióból indult az ezredfordulón, köszönhetően a megelőző évek fegyelmezett államháztartási politikájának, amire egyébként most is szükség volna, addig a 2002ben meginduló fiskális lazítás időszakában nemzetközi összevetésben is kiugró államháztartási hiányt produkált az ország. 2008ig a nemzetközi tendenciák az államadósság állományának csökkenése felé hatottak. Az államadó sság uniós átlaga 7 százalékponttal csökkent 2001 és 2007 között, és az átlagos államháztartási hiány 3 és 1 százalék között mozgott az adott időszakban.