Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Egyed Zsolt (Jobbik) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Mikor szab gátat a törvény ereje az állatkínzásoknak?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán):
2627 járóbetegszakellátási feladatok ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó járóbetegszakellátások ugyancsak állami tulajdonba kerülnek. Tisztelt Képviselő Úr! Néhány héttel ezelőtt itt a parlame ntben egy képviselőtársa az önéhez hasonló kérdést tett fel. A járóbetegszakrendelőkkel kapcsolatban akkor is elmondtuk, most is elmondom: jelenleg dolgozunk azon, hogy a járóbetegszakellátás állami fenntartásba vételének feltételrendszerét pontosítsuk. Ön is, tisztelt képviselő úr, és mindenki más is időben értesülni fog e munka eredményéről. És tekintettel arra, hogy a képviselő úr a hatályos jogszabályokat is említi, az sem kérdéses, hogy a jogszabályi keretek összhangban lesznek a változásokkal. Köszö nöm kérdését, remélem, tudtam válaszolni önnek. Egyed Zsolt (Jobbik) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Mikor szab gátat a törvény ereje az állatkínzásoknak?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zs olt, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a vidékfejlesztési miniszternek: “Mikor szab gátat a törvény ereje az állatkínzásoknak?” címmel. Egyed Zsolt képviselő urat illeti a szó. EGYED ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Á llamtitkár Úr! Egy társadalomról és állapotáról nagyon meghatározó helyzetképet ad az a tény, hogy hogyan bánik az állatokkal, legyen az haszonállat vagy társállat. Sajnos, az állatvédelmi törvény életbelépése után is kijelenthetjük, hogy ebben a kérdéskör ben is elégtelenre vizsgáztunk, és egy lépés választ el attól, hogy Európa szégyeneivé váljunk. Nem szeretnék hosszasan értekezni a haszonállatokkal kapcsolatos, az Európai Unió által kikényszerített anomáliákról, amelyek egy tradicionális állattartással f oglalkozó gazdát megmosolyogtatnak és megdöbbentenek. Inkább azokról a társállatok - itt gondolok a kutyára, macskára - tartásával kapcsolatos észrevételekről szeretnék beszélni, amelyeket az állatvédő szervezetektől és az ezekkel foglalkozó alapítványoktó l szereztem be. A törvény lehetőséget ad rá, hogy az állatkínzásos eseteket letöltendő szabadságvesztéssel sújtsák, de erre eddig példa nem nagyon akadt. Tapasztalataim alapján a rendőrség az ilyen típusú bejelentésekkel nem tud és nem is akar foglalkozni, holott a médiából is értesülhettünk napi szinten ilyen esetekről. Ózd környékén a rendőrség a mai napig nem tudta megoldani, hogy megszűnjék a helyi cigányság kedvenc sportja, a kutyaviadal, amely az egyik állat haláláig tart sajnálatos módon. Hallani itt tömegével olyan esetekről is, hogy szegény állat baltacsapás, felakasztás által leheli ki a lelkét. Kutatásaim során bizonyosságot nyert, hogy ezeknek az eseteknek a túlnyomó része azokban a térségekben történik, ahol a civilizáció megállt a középkorban, lakói antiszociális, a magyar társadalommal antikompatibilis elemek, akik veszélyesek emberre, állatra egyaránt. A társadalom egészét jogosan háborítják fel ezek az esetek, hiszen ami ezeknek a bűnözőknek csupán egy darab hús, az egy nyugdíjasnak hűséges t ársa a mindennapok magányában, egy gyereknek játszótárs a családban. Önök szeretnek minden témában Európára hivatkozni. Ebben a kérdésben nem szeretnénk felzárkózni? Ebben a kérdésben megmaradunk a középkorban? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik so raiban.) (17.10) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Kardeván Endre államtitkár úrnak.
