Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Szávay István (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Magyar olajtársaság? Magyar üzletlánc? Magyar bank?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
2616 Szávay István (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Magyar olajtársaság? Magyar üzletlánc? Magyar bank?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szávay István, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: “Magyar olajtársaság? Magyar üzletlánc? Magyar bank?” címmel. Szávay István ké pviselő urat illeti a szó. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy a címből is sejthető, a CBA, a MOL és az OTP kapcsán szeretném miniszterelnök urat kérdezni. Több példa is felhozható a kérdések kapcsán, de maradjunk a három legismertebbnél. Három olyan cégről beszélünk, amelyek vagy részben magyar állami tulajdonban vannak, vagy legalábbis magyar tulajdonban vannak, és jelen vannak a környező országokban, illetve a környező országok magyarlakta területein is. Ezek a cégek érthetően apellálnak azokra az érzelmekre, amelyek által ők magyar cégként jelennek meg vagy Magyarországgal azonosítják ezeket a cégeket, ugyanakkor több, nemzeti szempontból fontos ügyet mégsem tartanak lényegesnek. Külhoni ne mzettestvéreink joggal vannak felháborodva akkor, amikor úgy érzik, hogy ezek a cégek ácsingóznak a pénzükre, de nemzeti sorsközösséget adott esetben nem vállalnak velük, vagy az ő nemzeti ügyeik nem fontosak számukra. Két kérdést hadd emeljek ki ennek kap csán. Az egyik a magyar munkaerő vagy legalábbis a magyar nyelvtudással is rendelkező munkaerő alkalmazása. Ezek a cégek ezt nem követelik meg. Számos alkalommal találkoztunk azzal, hogy CBAüzletekben, MOLkutakon, OTPbankban nem tudnak magyarul. Kérem m iniszterelnök urat preventív módon, hogy ne uniós direktívákkal és diszkriminációellenességgel jöjjön, hiszen itt arról van szó, hogy egy Magyarországon működő szlovák vagy román, vagy holland, vagy angol cég is megkövetelte az adott nyelvtudást, de a régi ó lakossága is indokolhatja azt, hogy olyan embereket alkalmazzanak, akik a régióban lakók nyelvén beszélnek. (16.30) A másik pedig a kétnyelvűség kérdése. Ez a kormány - ön is és az ön mellett ülő miniszterelnökhelyettes úr is - fontosnak tartja a nyelvi jogok biztosítását, a küzdelmet azért, hogy a külhoni magyar közösségek használhassák az anyanyelvüket, miközben ezek a cégek alig vagy egyáltalán nem tartják fontosnak azt, hogy magyar felirataik legyenek, magyar ügyfélszolgálatuk legyen vagy magyar honl apot üzemeltessenek. Egyetértünke abban, miniszterelnök úr, hogy ez nem jó így? Amennyiben egyetértünk, akkor mit kíván tenni a kormány annak érdekében - hogy csak a magyar állami tulajdonnal rendelkező cégeknél maradjunk , hogy ezek ellen a jelenségek e llen fellépjenek? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselő Úr! Először is keressük meg azt a keveset, ami az ön hozzászólásából örömr e ad okot. Szerintem örömre ad okot az, hogy vannak olyan magyar tulajdonban álló cégek, amelyek képesek arra, hogy nemcsak a magyar államhatárokon belül, hanem azokon kívül is üzleti sikereket érjenek el. Ez szerintem jó dolog. Az lenne jó, ha minél több ilyen cég, vállalat, cégcsoport működne, amely magyar tulajdonban van, és az egész Kárpátmedencében, urambocsá, azon túl is - mert vannak ilyenek is, a Richter Gedeont például nem említette - versenyképesek és sikeresek. Azt hiszem, ebben egyetértünk.
