Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ REBEKA (LMP):
2479 Valószínűleg ez is lehet egyébként az egyik oka a nnak, hogy számos zöld- civilszervezet véleményezte a földtörvényt, és ők azt kérik, hogy ezt így ne fogadja el a tisztelt Országgyűlés, méghozzá azért, ami már itt többször megemlítésre került, hogy ez szinte korlátlan méretet engedélyezne a nagyüzemnek e gyrészt e miatt a kivétel miatt, amit az előbb említettem. Másrészt pedig az is elég komoly, nem is kiskapunak nevezném, hogy a gazdasági társaságoknál a tulajdonosok és a tagok földjeit nem kell beleszámítani a birtokmaximumba. Azt gondolom, hogy ez gyako rlatilag átláthatatlanná, sőt sok esetben okafogyottá teszi ezt az egész birtokmaximumot és birtokméretmeghatározást. (19.30) Az egyébként, hogy a zöldszervezetek miért foglalkoznak a földtörvénnyel - és itt most nem fogok természetesen részleteiben vissz akanyarodni ahhoz a vitához, amit már lefolytattunk annak kapcsán, hogy miért jobb a sok kicsi birtok, mint a néhány nagybirtok , de mégis engedjék meg, hogy utaljak azért a fenntarthatósági szempontokra, utaljak arra, hogy ha hosszú távon meg akarjuk őri zni ezeket a nagyon fontos természeti erőforrásokat, a talajt és azokat az ökoszisztémaszolgáltatásokat, amelyek biztosítják azt, hogy mi egyáltalán növényeket tudjunk termeszteni, és állatokat tartani, akkor ezekre oda kell figyelni. Nem olyan rég jelent meg egy tanulmány, amely azt mondja ki, hogy mintegy 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, és Magyarországon 1999 óta említenék három madarat: 61 százaléka a füstifecskéknek, 54 százaléka a tövisszúró gébicseknek és 24 százaléka a mezei pacsirtáknak. Ezek a madarak agrárélőhelyeken élnek, és nemcsak azért említem önöknek, hogy nem tudom, esetleg elcsodálkozzanak azon, hogy miért beszélek én madarakról, hanem azért, mert ezek nagyon fontos indikátorai a környezet állapot ának. Amennyiben nem figyelünk oda arra, hogy valóban tájba illő módon, hosszú távon fenntartható módon és a táji adottságokkal összhangban, és azokat nem tönkretéve folytassuk a mezőgazdasági termelést, úgy nagyon komoly problémákkal fogunk szembenézni, e gyre nehezebb lesz megtermelni azt az élelmiszert, amire egyébként, azt gondolom, hogy egyre nagyobb szükségünk lesz, ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk ezeket a feltételeket. Említésre került már, de én is mindenképpen szeretnék hangsú lyozni legalább két dolgot. Az egyik a helyben lakás kritériuma: az, hogyha elfogadjuk azt alapelvként, hogy a föld egy korlátos és nem egy szimpla erőforrás, hanem egyfajta közösségteremtő erő, mert nemcsak az agrárélőhelyek madarainak, de a vidéki ember eknek is meg kell élniük ebben a környezetben, ha ezt elfogadjuk, akkor oda, ahhoz is könnyen eljutunk, hogy a helyi közösségnek kell rendelkeznie e fölött az erőforrás fölött. Itt két nagyon fontos dolog kapcsolódik ide, az egyik a helyben lakás kritérium a, amit mi is már számos esetben elmondtunk, hogy ez a 20 kilométeres szabály teljességgel elfogadhatatlan. Ugye, az állami földbérleteknél is pontosan láttuk, hogy ez hova vezetett, nem nyitnám ki itt ezt a kérdést, de egyáltalán nem indokolt, hogy ez a 2 0 kilométer benne legyen, ezt az adott településre vagy maximum a szomszédos településre kell leszűkíteni. A másik a helyi földbizottságok szerepe, persze, pontosan kidolgozva ezeknek az összetételét, a döntés menetét, de mindenképpen egyfajta együttdöntés i jogkört kell adni. Tehát nem elég az, hogy ők pusztán véleményezzenek, aztán majd azt valaki vagy meghallgatja, vagy nem. Azt gondolom, mindenképpen nagyon fontos, hogy a helyi közösség rendelkezhessen a saját környezetében a települése határán lévő term őföldről. Azt is fontosnak tartanám elmondani, hogy ennek a törvénynek jobban kéne fókuszálnia a fiatal gazdálkodókra. Ugye, tudjuk azt, hogy sajnos Magyarországon is, általában Európában is hellyelközzel jellemző, hogy a gazdatársadalom elöregszik, a KSH adatai szerint is csökken a fiatal gazdálkodók aránya, ezért kifejezett hangsúlyt kellene arra fektetni, hogy ők bizonyos kedvezményeket kapjanak. Itt egyébként már az előhaszonbérleti jogosultságoknál megjelent az, hogy akik demográfiai földprogramban v esznek részt - van ilyen módosító indítvány, ha jól tudom, Ángyán és Bencsik képviselőtársam részéről , ez is egy nagyon fontos szempont. Egyéb ilyen
