Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
2470 nem egyeztet tem senkivel - van egy olyan érzésem, hogy nem biztos, hogy csak a mezőgazdaság oldaláról szabad ehhez a földtörvényhez közelíteni, hanem az én megítélésem szerint minden magyar állampolgárnak kellene hogy földje legyen, mert ez erősíti a nemzettudatot, er ősíti a Magyarországhoz való tartozását is. Nyilván ebben a földtörvényben ez - sok minden egyéb más érdekeket és szempontokat figyelembe véve - így talán nem is nyilvánulhat meg teljesen. Miért fontos még az, hogy magyar emberek tulajdonában maradjon a fö ld? A föld - akárhogy is nézzük - egy termelőeszköz vagy egy termelőeszköz része. Ugye, milyen jól megfogalmazza, hogy aranykoronában mérik, hogy egy föld mennyi jövedelmet tud termelni? Na most, hogy ez a jövedelem melyik nemzetnek, melyik országnak képző dik - hát nyilvánvaló, ha idegen kézben van a föld, akkor az a jövedelem az idegennek termelődik és nem pedig a magyar nemzetnek. Tehát ez is egy olyan fontos dolog, ami évekre, évtizedekre és talán még tovább is meghatározhatja az ország sorsát. Ami ezt a földtörvényt illeti, magát a szövegezést: az előbb egy kétpercesben említettem azt, hogy én próbáltam a különböző szereplők szemszögéből nézni ezt a törvénytervezetet, és tulajdonképpen azt kellene hogy mondjam, hogy majdnem mindenkinek megfelel ez a föld törvény, már az egyénre gondolva. Tehát megfelel a nagybirtokosnak, mert ki tudja játszani; megfelel a külföldinek, mert némi nehézség után ő is ki tudja játszani, és földhöz tud jutni; megfelel bármilyen földtulajdonosnak, akinek - az előbb kritika ért - 50 hektárja vagy 100 hektárja van, hogy még több földet szerezhessen. Tehát ennek a földtörvénytervezetnek - amellett, hogy “lyukasnak” látom, kijátszhatónak látom - van egy olyan aspektusa, hogy bizony visszaélésekre adhat okot ez a szövegezés, tehát a sp ekulációt nem szűri ki. Nekem például a halastó tulajdonlására vonatkozó rész tetszik, ahol ugye az van, hogy ha valakinek halastava van, akkor az milyen előjogokat szerezhet - jól értelmeztem. Úgy gondolom, ha valakinek halastava van, ugye, haltenyésztéss el foglalkozik, az csak olyan földet szerezhessen, ami szorosan kapcsolódik az ő tevékenységéhez, de e szerint a szövegezés szerint - értelmezésem szerint - ez kijátszható. Vagy csak példaként említsem, hogy mennyi földje lehet valakinek. A jövedelmének a 25 százaléka ugye bérbeadásból is származhat, tehát ez is egy kijátszható rész. Tehát nekem ez a legnagyobb bajom a földtörvénnyel. És szeretnék még egy másikat említeni, az egyházak szerepét, arról nem esett szó ma. Lehet, hogy a Kereszténydemokrata Néppá rttól komoly kritikát kapok, de úgy gondolom, hogy miért kell nekünk az egyházaknak korlátlan földszerzési lehetőséget biztosítani - nem értem ezt. Azt elfogadom, hogy 1200 hektárig, 300 hektárig vagy valamilyen módon korlátozva földhöz jussanak, de arra, hogy gyakorlatilag az egyházi földbirtok újraéledhet - mert a lehetőség megvan rá , nem nagyon látok magyarázatot. Ha arról van szó, hogy szociális célra vagy szociális földművelésre az egyháznak is legyen tulajdona, azt elfogadom, de azt, hogy semmilyen korlátozás nincs azzal kapcsolatban, hogy az egyházak földhöz jussanak, semmiképpen nem tartom szerencsésnek. Tehát én arra hívnám fel majd a későbbiekben - újra elmondom - a törvényalkotók figyelmét, hogy próbálják beleélni magukat abba a szereplői helyze tbe, hogy önök hogyan próbálnák ezt a törvényt kijátszani, a saját maguk érdekében; már úgy értem, hogy annak a szerepében. Újra csak azt kell mondanom, hogy ez a törvény így nem megfelelő. Arról persze nem beszélek, hogy ugye, a családi gazdaságokról és a z üzemgazdálkodásról szóló törvény nincs benne, tehát egyáltalán igazából olyan nagyon nem is tudom, hogy miről beszélünk. (18.50) Tehát ha most ezt elfogadjuk, akkor majd a másik két törvényt ehhez fogjuk igazítani, vagy akkor újra ezt is módosítjuk? Ez n ekem abszolút nem világos. Arra hívnám fel a figyelmet, ugye nagyon sokat beszéltünk arról, hogy milyen az ideális üzemméret. Göndör képviselő úr a nagy gazdaságok mellett érvelt. Be kell látnunk, hogy van, amiben igaza van, de van, amiben nincs. Tehát egy szerűen a professzor úr nyilván ennek tökéletes szakembere, ő teljesen a kis gazdaságok mellett tört lándzsát, Göndör képviselő úr a nagyokat
