Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2468 Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Ódor Ferencnek, a Fidesz képviselőjének, aki még az előző felszólalás jelzésének a pillanatában jelentkezett. DR. ÓDOR FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérve: azt az időszakot, amikor a szövetkezetektől elriasztottuk a termelőket, ne feledjük el. Tehát Göndör képviselő úr, jó lenne, persze hogy j ó lenne, csak vajon mennyi az, amire visszaemlékszünk. Amire visszaemlékeznek, arról nincsenek jó emlékeik az embereknek. Reményeink szerint, ha ezt másképp indítottuk volna, ha szövetkezet és nem kolhoz jön létre, akkor talán ma is azt lehetne csinálni, h ogy összefogunk és próbálunk valamit tenni, és akkor nem kell mindenkinek traktort venni, de ha visszaemlékszünk arra is, hogy ki volt az, aki megadta azt a géptámogatást, amivel meg lehetett tenni… - nem baj, ha van gép, nem baj, ha akarjuk mi a gazdálkod ásunkat fejleszteni, remények szerint a családok akarják. Arra vonatkozóan pedig, hogy a ’90es évek eleje arról szólt, hogy aki hozzá tudott jutni valamilyen felosztásban gyümölcsösökhöz, az évekig jó időszakban volt; ha visszaemlékszik képviselő úr, 2004től kezdve az uniós csatlakozásnál volt egy komoly gondunk akár a bogyósok termelésében, akár pedig az egyéb gyümölcsök előállításánál. Helyi példát mondva Miskolcra vonatkozóan: semmi más nem történt, mint az addig meglévő hűtőház elkezdett nyugateurópa i húst bérhűteni, és nem volt már hajlandó foglalkozni azzal, hogy begyűjtené azoktól az emberektől, termelőktől. Amikor tehát itt erről beszélünk, akkor ezt se feledjük el, hogy az a háttéripar… - volt idejük hosszú esztendőkön keresztül, de nem tették. E gyébként azzal egyet lehet érteni, hogy arra szükség volna, meg a szövetkezésre is, de tetszettek volna ezt jobban csinálni, akkor nagyobb lenne hozzá a kedv. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces felszólalásra köve tkezik GaudiNagy Tamás, a Jobbik képviselője. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék Bana Tibor képviselőtársamhoz csatlakozni abban a rendkívül fontos felvetésben, ami itt van a Ház előtt és amiről igazából most tárgya lni kellene. Tehát a legfontosabb kérdés az, hogy miért fogadjuk el, miért fogadnánk el meghatározott és megfellebbezhetetlen ténynek, hogy a Magyar Országgyűlés szuverén módon nem tud dönteni a termőföld forgalmazásáról. Tehát igenis az első Orbánkormány ideje alatt zajlottak azok a tárgyalások Martonyi külügyminiszter úr vezetésével, amelynek során a termőföld fölötti nemzeti rendelkezési jogot elvesztettük. (18.40) A csatlakozási szerződés előtt még volt egy népszavazási kezdeményezés - erre felhívom a figyelmet, mert már nagyon kevesen emlékeznek , amelyet az akkori Országos Választási Bizottság alaki hibára hivatkozva nem bocsátott népszavazásra. Ez pontosan arra irányult, hogy igenis, a nép eldönthesse, hogy a tőke szabad áramlásának a fejezetébe tar tozzone a termőföld, vagy sem (Font Sándor: Nem volt eldöntendő kérdés…) , ezáltal alávessüke az uniós szabályoknak a termőföldet, vagy sem. És utólag aztán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alaki hiba nem állt fenn, tehát igenis meg lehetett vo lna tartani a népszavazást. De miért nem lehetett megtartani? Mert időközben az uniós csatlakozási népszavazást megtartották. Tehát egy olyan jogi trükkel hárították el a kísérletét a népi kezdeményezésnek, egy népszavazásnak, amellyel már akkor meg lehete tt volna gyökerében gátolni a folyamatokat.
