Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BANA TIBOR (Jobbik):
2466 hektáros gyümölcsöst tudo k, amit kárpótolt valaki Budapestről, és azóta sem nyúlt hozzá semmit. Elvadult, sem metszés, semmi, és közben az új tulajdonosok más területen magyar és uniós forrásból hoznak létre gyümölcsösöket. Tehát amikor a korábbi vitában itt beszéltük, hogy az erő forrásokkal gazdálkodnunk kell, akkor azt gondolom, hogy ez is az erőforrások egyfajta elpazarlása volt. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Bana Tibor, a Jobbik képviselője. BANA TIBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a mezőgazdasági bizottságban helyet foglaló frakciótársaim a vezérszónoki hozzászólások során, illetve a mai, a törvényjavaslat súlyának megfelelően hosszúra nyúlt vita alkalmával kifejtették szakmai szempon tból a legfontosabb aggályainkat az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban, s felhívták a figyelmet annak kidolgozatlanságára. Jómagam az elkövetkezendő percek során a magyar termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban szeretném megosztani önök kel a véleményemet a földtörvény tervezete kapcsán, utalva arra, ahogy azt az előttem szólók közül jó néhányan már kifejtették, hogy nagyon komoly különbség fedezhető fel a kormány és a kormánypárti képviselők többségének kommunikációja, valamint a javasla tban ténylegesen foglalt paragrafusok, pontok között. Ez igaz akár a külföldiek földvásárlásának kérdésében, akár a családi gazdaságok megerősítésének vonatkozásában. (18.30) A Jobbik Magyarországért Mozgalom számtalan alkalommal egyértelművé tette azt, ho gy a magyar termőföld magyar kézben tartását az egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdésnek tartja, ezért is szerettük volna elérni azt annak idején, hogy alkotmányos védelemben részesülhessen a termőföld, és kértünk név szerinti szavazást arról a módosí tó indítványunkról, amely az alaptörvénybe helyezte volna azt a tételt, miszerint termőföldünk és ivóvízkincsünk kizárólag magyar állami, helyi önkormányzati vagy magyar természetes személy tulajdonában lehessen. Akkor a kormánypárti képviselők elsöprő töb bsége elutasította ezt a javaslatot, és önök arra hivatkoztak, hogy majd a földtörvény rendezni fogja ezt a helyzetet. Mit láthatunk ezzel szemben? Azt, hogy valójában érdemi elmozdulás ebben a vonatkozásban nem történik. Nekünk természetesen megvoltak a j avaslataink az alaptörvényben való elhelyezésen kívül is, például a külföldiek zálogjogalapításának tilalma vonatkozásában vagy éppen a közjegyzői okirati kényszer bevezetésének tekintetében. Azért szerettük volna, ha előrelépéseket tudunk elérni, mert pé ldául szűkebb hazámban, Vas megyében is nagyon áldatlan állapotok uralkodnak a zsebszerződések vonatkozásában. Különösen kiábrándító helyzetről beszélhetünk. Ezért is indítottuk el földvédelmi razziánkat, amelynek első állomása éppen az Őrségben volt, és k ezdeményeztük a megyei közgyűlésekben, hogy kerüljenek felállításra földvédelmi bizottságok, amelyeknek elsődleges feladata az kell hogy legyen, hogy megvizsgálják a zsebszerződéses ügyleteket. A Vas megyei közgyűlésben ez a bizottság Rába Kálmán megyei kö zgyűlési képviselőnk javaslatára a működését be is fejezte, és nagyon komoly visszásságokra lettek figyelmesek a hónapok során, amelyek során a munkájukat végezték. Ugyanis mi a helyzet? Csak az Őrség területén több ezer hektár terület külföldiek kezében v an, és amikor mi földvédelmi razziánk során begyűjtöttük az információkat, akkor a korábbi elképzeléseinkkel és információinkkal szemben vagy azokhoz képest is rosszabb helyzettel kellett hogy szembesüljünk, ezért is mentünk utána ezeknek a dolgoknak, és v ettük azt örömmel, hogy a razzia megkezdését követően egyre többen fordultak hozzánk bizalommal, és így hozhattunk nyilvánosságra cégkivonatokat és tulajdoni lapokat zsebszerződéses ügyletekben. Olyan ügyletekről van szó ezekben az esetekben, ahol zálogjog alapítására került sor, nyilvánvalóan és egyértelműen
