Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÓDOR FERENC (Fidesz):
2464 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez az a törvény, ami várható volt, hogy indulatokat fog kiváltani, és természetes, hogy az általános vita folytatásában oly eltérő véleményeket hallhattunk err ől, a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról. Természetesen egy általános vitába beleférhet az is, hogy meginduló gondolatmenetünkkel arról beszélünk, hogy mik történtek, és nem azt próbáljuk meg végiggondolni vagy akár pró és kontra megfogalmazni, h ogy ez a törvény hogyan szabályozza most majd Magyarország 2014. május 1jétől való földforgalmazását, forgalmát, illetve bérleti jogait, hanem arról beszélünk, hogy az elmúlt 20 esztendőben milyen hibák voltak. Van, aki szerint hiba a kárpótlás, van, aki meg azt mondja, valamihez visszajutott, amit a családjától elvettek. Tehát, ha ebben a síkban nézzük, akkor tényleg kiterjesztően még talán több tíz órás vitát is lehetne lebonyolítani, de maradjunk ennél a törvénynél, amit majd szeretnénk a jövőben. Term észetesen oly értelemben hozzá kell tenni, hogy mit hoztunk létre, mit hozott létre a ’90es évek elején lévő kárpótlás, illetve mit hoztak létre azok a “mire vársz, a tszé a jövő” föliratok, amelyek annak idején alapvetően megváltoztatták a magyar földbi rtokrendszert, illetve a tulajdonrendszert vagy a földhasználatot, mert sokáig a tszek nem tudták a tulajdonukba venni, a használatukban volt, csak éppen azért nagyonnagyon minimális földjáradékot fizettek, és ezt valahogy, amikor itt azon siránkozunk, v ajon most hogyan és mint lesz, mi lesz a nagygazdaságokkal, akkor erről valahogy kevesebb szó esett. Ez is hozzátartozik a magyar agrárium történetéhez, amikor a világháborút követő földosztástól kezdve sok mindent kényszerítettek itt az emberekre. A célja és értelme ennek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényjavaslatnak megpróbálni azt a szerkezetet egy kicsit közelíteni, akik valóban a földdel akarnak, a földdel kívántak foglalkozni, az eddigiekben is azzal foglalkoztak, és a jövőbe n is ezt kívánják a megélhetésük alapjává tenni. (18.20) Olyan értelemben a törvényjavaslatnak célja az is, hogy behatárolja az egyes személyre vonatkozóan, a családi vállalkozásokra vonatkozóan, egyáltalán a földtulajdonra vonatkozóan a nagysá got, a térmértéket. Ez helyes dolog, azt gondoljuk, hogy ez elejét veheti. Volt már, a jelenlegi törvényjavaslatban is szerepelnek ilyen értelemben módosítások, látjuk, hogy ezek… Nem módosítások, bocsánat, a jelenleg érvényben lévő földtörvényben is megva nnak a térmértékek. Azért látjuk, hogy van igény, hogy ezeket kijátsszák, van igény, hogy ennél nagyobb mértékeket tudjanak összehozni. Itt nem a szövetkezés ellen beszélek, hanem arról, amikor egy csoport vagy egy család birtokába kerülnek olyan mértékben , olyan mennyiségben földterületek, amik meghatározók lesznek, illetve olyan túlsúllyal rendelkezve egy nagy gazdaságként, és a termelési szerkezetet is alapvetően befolyásolhatják. Tehát a cél jó, az helyes, hogy ezt a forgalmat tudjuk valahogy közelíteni a tulajdonos és az ebből megélők közé. Lehet fölvetni, és talán a mai napon erről már többen képviselőtársaim nyilatkoztak, hogy vajon ez a szűkítés, amikor ilyen mértékűen leszűkítjük a földtulajdonhoz jutás lehetőségét, megálljae a helyét mindenfélekép pen, és itt most nem is az alaptörvényhez vagy más egyéb jogszabályokhoz való megfelelést mondom, hanem hogy vajon ez találkozike azoknak az embereknek a gondolataival, akik úgy vannak vele, hogy szeretnének földhöz jutni, lehet itt mondani, hogy most bef ektetési alapon, vagy pedig olyan, aki önmagában lehet, hogy nem, de a családjában volnának olyanok, akik ezzel foglalkoznának. Ez egy picit szűkítően van ma, tehát úgy néz ki, hogy nehéz bejutni ebbe a körbe, hogy én a jövőben földműveléssel foglalkozzam, ott képzeljem el az agráriumban a termelésemet, urambocsá, állattenyésztést, egy telepen, egy meghatározott néhány hektáron is el lehet képzelni az állattartó épületeket, de hát annak az ellátására vonatkozóan ott már bejön az, hogy kellene föld. Tehát íg y egy kicsit úgy látom, hogy egy picit talán zárt társaságot hoz létre ez a törvény. Tudjuk, hogy nem könnyű mindennek megfelelni, talán ezt ilyen értelemben egy hátrányának gondolom, illetve némi szűkítését a társadalom bizonyos részének.
