Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2462 alkalmazni, igen, tisztelt kép viselő urak, képviselő hölgyek, azt gondolom, hogy ez árutermelés. Lehet, hogy az én környezetem félelmetes, de mondok önöknek néhány példát. Itt bérmunkásokról beszéltek, hogy nagygazdaság, kisgazdaság, bérmunka. Én ebben azt erősítem, amit Gőgös képvisel ő úr mondott, hogy egy néhány száz lelkes faluban három gazda kárpótlás és egyéb vásárlásokkal megszerezte az összes, falu körüli földtulajdont, és a falu minden lakója úgy, ahogy TuriKovács Béla mondta, nem bérmunkás, hölgyek, urak - zsellér. Jóformán al ig kap többet, mint ami a megélhetéséhez szükséges, és őt a szó szoros értelmében kizsákmányolják. Egyetértek Kiss Sándorral, mert többen említették, hogy igen, ebben a kérdésben mindegy, hogy egy hektár vagy 10, vagy 300, és ezt használja a miniszter úr i s. Igen, a mezőgazdaságban termelt jövedelem, mert, ha nincs jövedelem, akkor nem lesz igaz az, amiről Ángyán képviselő úr beszélt a leghevesebben, hogy növekedjen kis és közepessé, de ahhoz neki jövedelem kell, mert jövedelem nélkül nem fog tudni fejlődni , és én szeretném önöknek elmondani a következő példát. Az a még családi gazdaságnak sem nevezhető őstermelő, aki baromfit tart, hogy a tojást eladja, és a csirkét eladja, a vevői meg döntenek aszerint, hogy 35ért vagy 30ért kapják; tehát, ha akarjuk, ha nem, és ebben erősítem Gőgös Zoltánt, hogy nekem ezzel a törvénnyel ez a bajom, hogy mi mint jogalkotó meghatározhatunk egy irányt, hogy merre akarunk menni, és milyen pályát jelölünk ki a magyar földművesek és földtulajdonosok számára, de ezt nagyon óvat osan és fokozatosan kell tennünk, mert ebből nagyon nagy kára lehet a fogyasztónak, a felhasználónak. Ezért értek egyet, amikor azt mondják - de ezt maga a miniszter úr is elismerte , hogy az üzemszabályozási vagy a családi gazdaságra vonatkozó szabály sz ükséges. Egyetértek azokkal, akik azt mondták, hogy ez egy egészen más kategória, és itt adózási kérdések is szóba jönnek. És én hiszem, hogy lesznek önök közül néhányan, akik egyetértenek velem, számomra nem lehet őstermelő az, aki a nagybani piacon évi e gymillió körüli összegért tud magának standot fönntartani, és itt mehetünk vissza oda, hogy ebből ki és hogyan fizet adót. Tehát igenis, meg kell mondanunk, hogy ki az az őstermelő, ki az, akit ezek után ilyenolyan támogatásban részesítünk, hogy a gazdasá gát fejleszteni tudja, és lehetőség szerint tényleg erősödjön meg. De szeretném elmondani azt is, hogy a közvetlen környezetemben két olyan földműves család tragédiáját látom, ahol kárpótlás révén a család a földet visszakérte, de a három gyerek közül egyi k sem akar a földön dolgozni, és most nem tud mást tenni az apa, mint a földet eladja. És ha most belegondolnak, hogy itt a földeladás kérdése hogy van szabályozva, és ő részletekben fogja eladni a földjeit, egy ponton túl beleszaladhat abba az akadályba, ami itt azt jelenti, hogy bizonyos üzemméret alá nem csökkenhet. (18.10) A másik egy állattartó telep. Számomra egy gyönyörű családi gazdaság, mintagazdaság, mindig szoktunk volt elmenni kirándulni is, és megmutatni, hogy a gyerekek lássák, milyen egy való di paraszti gazdaság. Kérem, ugyanez a helyzet. Három gyerek, kesergő két szülő, és a gazdaságot, úgy, ahogy van, mindenestől eladták. Nincs, aki folytassa. Tehát a gondom ez, és ugyanúgy megyek még tovább. Amikor szerveztünk arra, hogy a kertészet, mert a zt gondolom, hogy a kertészet lehet az a másik terület, ahol viszonylag kis üzemméretben, tehát kis földterületen nagy jövedelmet lehet elérni, a termálvíz hasznosításáról beszélünk, és az elkeseredett idős gazda azt mondja, hogy a gyerekeinknek ebből van az autó, a ház, minden, de már nem jönnek vissza hozzánk, és nem akarnak részt venni a zöldségtermesztésben. Tehát ezeket a körülményeket, azt gondolom, nekünk minden körülmények között figyelembe kell venni. Hadd menjek vissza oda, hogy az adózás kérdése! Igen, úgy érzem, nem megkerülhető, és ezt a kérdést nem egyszer és mindenkorra, de valahogy rendbe kellene tenni, hogy azt mondjuk, mekkora az a jövedelem, amit még elfogadok, mint családi gazdálkodás, és mekkora az, amit már valóban árutermelő gazdaságna k nevezek, amelyből megfelelő, arányos közterheket kell viselni.
