Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2394 előfordul, hogy disznóhúst adunk el marhahúsként, és biztos, hogy nem azok a cégek csináljá k, akikkel most állandóan példálózunk, mert ezeket ellenőrzi mindenki. Tehát én ezt kérem, képviselőtársaim, ezt a két módosítót fontolják meg, és onnantól kezdve szerintem lehet nagyjából konszenzusra törekedni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nyakó Istvá nt a jegyzői székben Szilágyi Péter váltja fel.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Hörcsik Richárd képviselő úr, Fidesz. Öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtárs aim! Engedjék meg, hogy mint az európai ügyek bizottsága elnöke, uniós tagságunk és kötelezettségeink szempontjából szóljak néhány szót az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Nem véletlen, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat tárgyalásakor különös figyelem kíséri a külföldiek földtulajdonszerzésének kérdését. Nemcsak Magyarországon probléma ez, hanem más uniós, újonnan csatlakozott tagországokban is, s ennek rendezése nemcsak Magyarországon vált rendkívül időszerűvé, hanem például Szlovákiában, Lengyelorszá gban vagy Litvániában úgyszintén. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást szabályozó, úgynevezett csatlakozási okmány alapján a tíz új EUs tagállam közül Magyarország mellett hat másik országnak sikerült elérni úgynevezett átmeneti moratóriumot a külföldi ek termőföldszerzése tekintetében. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném leszögezni, hogy az új földtörvénytervezet megfelel az európai normáknak, a dán, az osztrák, a francia vagy éppen annak a német joggyakorlatnak, amelyet követni szeretnénk. Magyarán, szeretnén k követni azt a jó példát, ahogy például Németországban, Franciaországban vagy Dániában is védik a saját gazdáik érdekeit. A használatban lévő ekevas csillog, az állóvíz bűzlik, tartja egy régirégi német közmondás. A magyar földpiac, úgy vélem, azok előtt áll nyitva, akik elsősorban fölműveléssel, termeléssel akarnak foglalkozni, és nem pedig a spekulánsok előtt. Ebben, úgy hiszen, hogy mindnyájan egyetértünk. Tisztelt Elnök Úr! Magyarország 2004. május 1jével tagja lett az Európai Uniónak, ezért szüksége s az, hogy mielőbb meghozzuk ezt a törvényt, egy pillantást vessünk, hogy mi a helyzet az Európai Unióban, pontosabban, meg kell vizsgálnunk a csatlakozási okmányunkat, amely tartalmazza az egyes tárgyalási fejezetek vonatkozásában elért, úgynevezett átmen eti intézkedéseket. A földtulajdonszerzés korlátai a tőke szabad mozgásáról szóló III. fejezetben jelennek meg. Emlékezhetünk arra, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárására bizony négy évig kemény huzavonás tárgyalás után Koppenhágában, 2002 decemberében került sor. A földtulajdonszerzés tekintetében akkor az általunk elért 7 plusz 3 éves moratóriumnál kedvezőbbet egyébként, 12 éves átmeneti időszakot egyedül Lengyelországnak sikerült kialkudnia. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a 2014. ápr ilis 30ig tartó moratórium eléréséhez a polgári kormány határozott és egyben eredményes fellépésére volt szükség. A kormány 2010. szeptember 10én nyújtotta be az átmeneti időszak meghosszabbítására irányuló kérelmét az Európai Bizottságnak arra hivatkozá ssal, hogy továbbra is jelentős különbségek állnak fenn Magyarország és a régi tagállamok között a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföld ára tekintetében. Az Európai Bizottság 2010. decemberi határozatában jóváhagyta az átmeneti idő szak hosszabbítására irányuló magyar kezdeményezést, amelynek eredményeképpen tehát a hétéves átmeneti időszakon túl további három évig állhat fenn a korlátozás a nem magyar állampolgárok és jogi személyek földtulajdonszerzése tekintetében. Tisztelt Képvis előtársaim! A termőföldről szóló hatályos törvényünk, közismert, hogy ’94ben került elfogadásra, ugyanakkor a külföldiekre vonatkozó módosult tulajdonszerzési szabályok 2004. május 1jével léptek életbe. Tehát ennek alapján külföldi magánszemély és jogi s zemély a termőföld tulajdonjogát jelenleg nem szerezheti meg. Kivételt ez alól csak azok az uniós állampolgárok
