Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
240 tervezésekor, hiszen e források előteremtése okán még kevesebb allokálható, elosztható forrástömeg marad egyéb fontos feladatokra, példának okáért szociális transzferekre vagy akár a munkahelyek védelméne k vagy létesítésének konkrét lépéseire. Azt is látnunk kell, és az is látható ebből az egészből, hogy ezen rendkívül erőteljes, célzott kedvezményekkel csökkentve a munkáltatók terheit, valóban lehet fontos eredményeket elérni, de ettől önmagában több munk ahely nem fog létrejönni Magyarországon, és ettől önmagában több pénz nem fog a munkavállalók zsebében sem maradni. Tehát egy olyan ellenőrző rendszert kellett volna és kellene az egész mellé rendelni, ami azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállalók is jár janak jól ezzel, azon túl természetesen, hogy megmarad a munkahelyük, ami a mai világban nem kis szó. Ugyanakkor, ha a munkahelyek védelméről beszélünk, lehetne foganatosítani olyan intézkedéseket, amelyek nem a saját nemzeti bank megadóztatásával és nem m ás nyakatekert módszerekkel, hanem jogi eszközökkel és adott esetben a válságfolyamat károkozóira való tehertétel visszahárításával oldanak meg problémákat. Egy példát mondok: vállalkozók esetében miért nem lehet az ő devizahitelkrízisüket, csapdájukat o rvosolni, miért nem dolgoz ki a kormányzat olyan megoldást, ami a vállalkozók tekintetében is lehetővé teszi, hogy szabaduljanak a devizahitel csapdájából? Önmagában ezzel munkahelyek tízezre lenne megmenthető, hiszen mértékadó gazdasági kutatóintézetek is foglalkoznak azzal, hogy a magyar vállalkozásoknál foganatosított elbocsátások, a munkaerő elküldésének, elzavarásának jó része, jelentős része azért következik be, mert nemhogy bővíteni nem tudnak ezek a vállalkozások, hanem a megrendelések visszaesése, a piacszerzési lehetőségek szűkülése mellett egy folyamatos hitelcsapdában, devizahitelcsapdában nagyon sok esetben őrlődnek, és amíg ehhez nem kapnak segítséget, hogy azok fizessék meg ennek az egésznek a kárát, akik okozták a bajokat, addig ezek a válla lkozók az egyetlen eszközhöz nyúlnak, amihez tudnak: leépítenek, leépítenek, leépítenek. Ennek az eredménye az, hogy szükség volt egy ilyen csomagra. De talán a kiváltó okok megakadályozásával, kevesebb erőforrás idecsoportosításával is lehetne eredményt e lérni. Az is látható és helyes a kormányzat felismerése, hogy a magánszféra több mint 50 százaléka kisvállalkozásoknál és jellemzően mikrovállalkozásoknál dolgozik. De amíg a kormányzat nem állítja le a multinacionális intézmények szivattyúját, pénzszivatt yúját, amely Magyarországról 45 ezer milliárd forintot visz ki évente, és amíg emiatt lesz nagyobb az adóterhelés és egyéb terhelés a magyar kis- és középvállalkozásokon, addig az ő terheik csökkentése reálisan nem képzelhető el. Tehát nagyon szép célokat fogalmaztak meg itt, csak a mögöttes háttér, a kimunkált gazdaságpolitika hiányzik hozzá. Példának okáért attól, ami előttünk van, hogyan lesz több megrendelése a magyar vállalkozónak? Hogyan fog több pénz cirkulálni a gazdaságban? Hiszen hosszú távon akk or lesz több munkahely, és akkor lesz a munkavállalónak is kiszámíthatóbb sorsa, ha egészséges pénzügyi cirkuláció indul be. Nem éppen Jobbik közeli kutatóintézetek számításai szerint is mintegy 100120 ezer forint hiányzik Magyarországon családonként a ka sszából ahhoz, hogy annak elköltésével egészséges gazdasági körforgás és egészséges folyamatok induljanak be. (13.30) Ezt nem pótolja vissza ez a munkahelyvédelminek nevezett csomag. És látható az, hogy a munkavállalók védelmét sem foganatosítja eléggé, hi szen ezt Bertha Szilvia képviselőtársam kiválóan kifejtette, a munka törvénykönyvének módosításaival ezt a lapot már eljátszotta a kormányzat. Az is látható, hogy lennének egyéb utak, például piacképes termékek kidolgozásának támogatása, piackutatás, piacs zerzés NyugatEurópában, akár a lengyel minta alapján. Tehát nagyon sok mindent lehetne csinálni, de nem ilyen úton, nem ilyen módon. És azáltal önmagában, hogy az 50 év feletti korosztály tekintetében mintegy 250 ezer embert érinthet az a csomag, ami előt tünk van, még nem oldódik meg ezen több százezer ember problémája, hiszen adott esetben, hogy ha a kedvezmények elérése érdekében egy vállalkozó ideigóráig őket hozza be a saját munkaerőpiaci szegmensébe, kitolva, mondjuk, az addigi munkavállalókat, pusz tán a kedvezmények elérése érdekében, akkor
