Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2389 (13.10) Tetszik tudni, mennyi az az 50 hektár? 80 kataszteri hold. Valami nagy baj van itt a fejekkel, mégpedig azért, mert mi, idősebbek - és talán a falvakon élők döntő többsége - még pontosan tudjuk, hogy akinek annak i dején volt 1000 kataszteri holdja, az nagybirtokos volt. Mennyi az az 1000 kataszteri hold? Alig haladja meg az 500 hektárt. Én jól emlékszem a saját településemre, ahol fájdalmasan különült el a falu egyik vége - én a jobbik végére születtem, ezt itt el k ell mondanom, nehogy utóbb vád érjen , ahol azok laktak, akiknek földjük volt, no nem olyan sok, mint amire itt önök gondolnak, hanem 50 és 100 kataszteri hold közötti középparasztok voltak, ahogy ezt Sztálin alatt mondták, a falu másik végén meg a nincst elenek. Ez a fajta világ soha ne jöjjön vissza! Ádáz gyűlölködés a falu két vége között, ami előbb vagy utóbb olyan konfliktusokhoz vezet, amit én megéltem 1944 őszén. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért kértem ma szót, mert szilárd meggyőződésem, hogy olyan törvényt, amire szüksége van ennek az országnak, csak olyan többség hozhat, amivel most rendelkezünk. Ha ez a többség eltűnik, ha itt nincs olyan határozott és egységesen fellépő képviselőkből álló, nagyon erős akarattal a nemzeti oldalhoz kötődő politika i erő, akkor Magyarországon a földkérdés nem lesz megoldva. Ezt a kérdést tehát - hic Rhodus, hic salta - most kell megoldani, de nem azonnal. Az én javaslatom lényege a következő: semmi nem sürget minket abban, hogy ne érleljük ki kellő módon azokat a jav aslatokat, azokat az elképzeléseket, amelyek már nagyrészt megszülettek vagy majd megszületnek. Semmi nem indokolja, hiszen ez a törvény 2014. május 1jén lép hatályba, és 2014. április 30ig moratórium van. Ha lehetővé tesszük, hogy az elkövetkezendő idők azokról az egyeztetésekről szóljanak, amelyek nélkül nem lehet Magyarországon a földkérdést megoldani, mert ahhoz tényleg konszenzus kell, nos, ha ezt meg fogjuk tenni, akkor születhet egy nagyon jó földtörvény. Még egy témáról feltétlenül szót kell ejten em. Kevesen tudják, hogy Magyarországon ma is a nagyon félresikerült, azt kell mondanom, szerencsétlen, annak idején sokak által persze örömmel fogadott kárpótlás után kialakult egy olyan birtokrendszer, amit át kell alakítani. Ez az átalakítás nem megy kö nnyen és nem megy fájdalom nélkül, de ezt fel kell vállalni. Az is világos, hogy 2002ben - sajnos csak ilyen régi adatokat leltem fel - még 24 százalék volt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik 1 és 10 hektár között gazdálkodtak. Ez teljesen elfogadhata tlan az én álláspontom szerint is, mert ez már tényleg a termelés kárára megy. De vane megoldás? Hát van! Ki se mondom azt a szót, hogy szövetkezet, mert rögtön rám ordítanak, hogy ez egy kolhoz. Nem! Társas gazdálkodást kell garantálni és biztosítani, és ehhez a támogatásokat megadni a kisebbek számára, mert csak az az élet számukra. Nagyon komolyan kérdezem, miért gondolja bárki, hogy a menyemmel, az ipammal én jobb gazdálkodást fogok folytatni, mint egy már általam régen nagyon jól ismert falumbéli kis társasággal, akikkel együtt van, mondjuk, 200 hektárom, amin már tudunk gazdálkodni, mert lehet rajta sok mindent tenni. S végül egy utolsó gondolat, ami hiányzik a törvényből. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Képviselő úr, akkor egy perccel meghosszabbítom a felszó lalás idejét, mert erre van lehetőség. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Nagyon köszönöm, ezzel be is fogom fejezni. Nagyon örülök neki, hogy vannak behatárolt térmértékek, no de ki mondja azt meg, hogy a 300 hektárnyi, amúgy értéktelen, 56 aranykoronás föld birtoklása ugyanolyan, mintha 300 hektár 4050 aranykoronás földet értékelek. Ez a törvény egy helyen, a cserénél - erre felhívom képviselőtársaim figyelmét - használja az aranykoronát. Akkor miért nem használjuk máshol? Hogy az Alkotmánybíróság miatt? De hát akkor a cserénél se jó! Van jobb, amihez mérhetnénk? Nincs. Ezért azt javaslom, hogy a törvényhez valamennyien próbáljuk meg hozzátenni mindazt, ami jobbító, és ezeket a jobbító indítványokat igyekezzünk elfogadni.
