Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
236 foglalkoztatott ak száma jelentősen nőhet is, természetesen a társadalom átlagos életszínvonalának jelentős romlásával karöltve. Ez az egész elhelyezkedési támogatási rendszer leginkább azoknak a munkáltatóknak kedvez, amelyek most is minimális bérért szakképzettséget nem igénylő betanított munkára alkalmaznak embereket, és nagyjából mindegy, hogy kiket. Mert ha nem tetszik valamiért a dolgozó - mert mondjuk, beteg lett, vagy mert a gyereke lett beteg , akkor szívfájdalom nélkül az utcára teszik, és majd keresnek helyette egy másik kedvezményezettet, aki látva a megelőző példákat, már nem mer majd hivatalosan beteg lenni, vagy inkább elküldi a gyereket is betegen az iskolába. Ezek a munkáltatók a sokat panaszolt multik, akik számára - úgy tűnik - a kormány ismét spórolni k íván. Tehát számomra egyértelmű, hogy látva az eddigi munkaerőpiaci intézkedések kudarcát, igen gyors és látványos megoldásokkal kívánják a statisztikák romlását megállítani. A másik lehetséges kimenetele a tervnek, hogy valójában nem lesz semmilyen hatás a a foglalkoztatásra. Ez a verzió azért áll fenn, merthogy jelenleg is futnak hasonló kedvezmények, tehát a bizottsági ülésen számomra az derült ki, hogy az eddigi EUfinanszírozott, 2013ban kifutó Startkártyaprogramot kívánják tulajdonképpen felváltani ezzel a hazai finanszírozású programmal, némileg előnyösebb kedvezmények formájában. (13.10) Tehát miután a kedvezmények nem vonhatók össze, viszont a jelenleg futó Startprogramok kedvezményei és kedvezményezettjei hasonlóak a javaslatban foglaltakhoz kép est, ennek az eredményei a mostani munkaerőpiacba már beépültek. Havonta 90100 ezer az ilyen módon kedvezményekkel foglalkoztatottak száma. Éppen ezért az is elképzelhető, hogy áttörésszerű hatás, különösebb foglalkoztatásbővülés emiatt ebben az esetben a kismamák, a pályakezdők és az 55 év felettiek, illetve a tartósan munkanélküliek körében nem várható. Vagyis ha valóban ez a forgatókönyv, jelesül, hogy a kifutó EUtámogatást próbálják pótolni hazai rendszerrel, akkor tulajdonképpen ez az egész nagy munk ahelyvédelmi akcióterv foglalkoztatáspolitikai része egy szemfényvesztés és félrekommunikálás. Meg kell jegyeznem, persze az is egy igyekezetes törekvés, ha megpróbálják pótolni a kifutó rendszert, csak azért mégis egészen más megítélés alá esik a tervezet . S van itt még egy kedvezményezett réteg, a szakképzetleneké. Arra részleteiben nem térnék ki, az miért nem támogatható, ha a kormány a szakképzetlenséget támogatja. Inkább a képzést kellene fokozni és erőltetni, annál is inkább, mert a kormány retorikájá ban a szakképzett munkaerőt preferálja, de úgy látszik, hogy sajnos csak a retorikájában. A törvénytervezet szövege még csak nem is a szakképzetlen réteget segíti munkához, hanem a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott után ad adókedvezm ényt, ez pedig nagyon nem ugyanaz, ugyanis ettől nem fognak több szakképzetlen munkaerőt alkalmazni, csak a munkaköröket alakítják majd át úgy, hogy szakképzettséget nem igénylő legyen, és felvesznek rá kényszerhelyzetben lévő szakképzett embereket, és ked vezményt kapnak utánuk. Tehát még rosszabb, mint ha a már említett módon megszüntetnek egy szakképzett munkakört, és létrehoznak helyette feleannyi bérért két szakképzettséget nem igénylőt. Megjegyzem, hogy ez is jó statisztikajavító lesz, és majd dönthetn ek ezek a szakemberek, hogy mit csináljanak, elfogadják fele pénzért azt a munkakört, és elvégzik annyi pénzért a szakképzettséget igénylő munkát, és megjegyzem, ezzel átverik az államot, mert nem jogosan fogják felvenni a kedvezményt; vagy pedig Nyugaton próbálkoznak megélni. További kérdés, hogy hogyan képzeli a kormány azokat az eseteket - amiről most is beszéltem , amikor a valóságban nem a munkaszerződésben foglalt, a támogatás igénybevétele szempontjából meghatározó munkakörben foglalkoztatnak valaki t. Például felveszik pultos munkakörbe, de a valóságban informatikai operátorként dolgozik, ami már szakképzettséget igénylő munka. Ezeket az eseteket nagyon nehéz lesz bizonyítani, mert itt összecseng a munkáltató és a munkavállaló érdeke, tehát egyfajta konspiráció lesz az állam ellen. A bizottsági vita során én ezt megkérdeztem, és az volt
