Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2349 Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői expozé következik; Cséfalvay Zoltán államtitkár úr adja el ő a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében. Ha jól látom a mozdulataiból, akkor kijön az előadói pulpitushoz. Öné a szó 25 perces időkeretben, államtitkár úr. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslat célja az adminisztráció egyszerűsítése, a gazdálkodók működési feltételeinek megkönnyítése, valam int a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése és a jogalkotás során felmerült problémák orvoslása. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban szereplő módosítások döntő többsége a jogalkalmazást segíti elő, az egyszerűsítést szolgálja. A törvényjavaslatba n szereplő és kiemelést érdemlő javaslat az illetékrendszert érintő módosítás, valamint a személyi jövedelemadó területén az egyes biztosításokból keletkező jövedelmek adókötelezettségének újraszabályozása. Tisztelt Országgyűlés! 2013. január 1jétől tényl egesen egykulcsossá válik a személyi jövedelemadórendszer azzal, hogy megszűnik a szuperbruttósítás. Jövőre minden adóköteles jövedelem után egységesen 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása mintegy 107 mill iárd forint, ezzel azonban a 2013as költségvetés összeállításakor már számoltunk. A szuperbruttó kivezetésével összefüggő főbb rendelkezéseket a személyi jövedelemadótörvény már tartalmazza, a most tárgyalt javaslatban az adóelőleg megállapításával kapcs olatos szabályok pontosítását kezdeményezzük. A biztosítási termékek piacán bekövetkezett jelentős fejlődés indokolttá tette az egyes biztosításokból keletkező jövedelmek adókötelezettségének újragondolását. Az új szabályozás célja, hogy az szjatörvény má s megtakarítási formákkal egységesen kezelje a biztosításokat, és ezzel segítséget nyújtson az öngondoskodásban. A javaslat szerint a törvény a biztosítási jogviszonyokat 2013tól közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg. A különbségtétel alapja, ho gy az adott biztosítás hordoze megtakarítási, befektetési jelleget. Az ilyen biztosítás díja adóköteles, ha azt nem maga a biztosított fizeti. Adómentes csak annak az élet, baleset- vagy egészségbiztosításnak más által fizetett díja lehet, amely kizáróla g a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, visszavásárlási értékkel tehát nem rendelkezik. Ez a javaslat a teljes életre, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások esetében jelent változást. Az említett biz tosítások esetén a díjat fizető személy - jellemzően a munkáltató - által fizetett összeg a befizetéskor és nem a biztosítás visszavásárlásakor válik adókötelessé. (10.00) A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a kifizető - jellemzően a munkáltató - által fi zetett biztosítási díj ne a magánszemély jövedelmeként legyen adóköteles, hanem egyes meghatározott juttatásként a díjat fizető személy viselje a közterheket. Ez 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetését jelenti a díj 1,19szerese után. A javaslat egyebekben új fogalmakat vezet be, pontosítja továbbá a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának módját, valamint az egyes biztosítói szolgáltatások adómentességének feltételeit. Tisztelt Ház! A jo galkalmazás során felmerült értelmezési problémák megoldása érdekében a javaslat pontosítja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató kedvezményes adóteher megfizetése mellett biztosíthat természetbeni munkahelyi étkeztetést, havi 12 50 0 forintot meg nem haladó értékben. A módosítás következtében a szabály akkor is alkalmazható, ha az étkezőhelyen a saját munkavállalókon kívül mások is étkezhetnek. A javaslat egyértelművé teszi továbbá a külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzet t jövedelmük terhére érvényesíthető családi kedvezménnyel kapcsolatos szabályozást is. A kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény
